Szinte minden elemző, de a kormány és a Magyar Nemzeti Bank is azzal számolt, hogy 2021 novemberében érte el a csúcsát az infláció: az akkori 7,4 százalékról, ami 14 éves rekordot jelentett, lassan, de már lefelé vezet az út. Ehhez képest jókora meglepetés volt, amikor most közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a decemberi számot:

az ugyanis ugyanúgy 7,4 százalékos, mint egy hónappal korábban.

2021 egészében összességében 5,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak 2020-hoz képest. A nyugdíjas-infláció decemberben 6,7, az év egészében 4,6 százalék volt.

A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi becslése ezt az adatot eltalálta, 5,1 százalékos éves inflációról szólt. Ma már csak távoli emlék, hogy 2020. július 3-án, amikor a elfogadták a 2021-es költségvetést, még úgy számolt a kormány és a parlamenti többség, hogy 3 százalék lesz az éves infláció – ezt annyira nem sikerült tartani, hogy az egész évben a január volt az egyetlen hónap, amikor 3 százalék alatt volt a mutató.

Már novemberben is nagy volt a drágaság, decemberre viszont még ahhoz képest is tovább nőttek az árak, havi alapon 0,3 százalékkal. (Az éves adat azért ugyanakkora, mert 2020 novemberéről decemberére is volt drágulás.)

Részletesen a következőképp jött ki a 2021. decemberi adat:

• Az élelmiszerek ára 8 százalékkal nőtt. Ezen belül az étolaj 26,8, a liszt 23,7, a margarin 22,8, a kenyér 15,2, a baromfihús 13,4, a tej 12,1 százalékkal drágult. A sertéshús árában 1,6 százalékos csökkenést mértek.
• Az alkoholos italok és a dohányáruk együttvéve 8,9 százalékkal drágábbak, mint egy éve.
• Az „egyéb cikkek” nevű csoport, ahova a benzin is tartozik, 11,7 százalékkal drágult. A járműüzemanyagok ára 25,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
• A tartós fogyasztási cikkek ára 7,5 százalékkal nőtt. Ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 15,3, a szobabútorokért 14,5, az új személygépkocsikért 8,4 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy éve.
• A szolgáltatások díja átlagosan 5 százalékkal emelkedett. A lakásjavítás és -karbantartás 14,5, a járműjavítás és -karbantartás 9 százalékkal drágább a 2020. decemberinél.
• A ruhák 2,8 százalékkal drágultak.
• A háztartási energia ára pedig 1,2 százalékkal magasabb.

A legnagyobb éves növekedést ott, ahol piaci folyamatokról volt szó, egy élelmiszernél mérték: a burgonya 30 százalékkal drágult. Az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás – amiket egyben számol a KSH – ennél is nagyobbat, 40,5 százalékot drágult, annak köszönhetően, hogy a parkolás újra fizetős lett.

A maginfláció – vagyis a gyorsan változó és a külső gazdasági hatások nélküli mutató – decemberben 6,4 százalékosra nőtt az egy hónappal korábbi 5,3-ról, ez húszéves rekordot jelent, utoljára 2002 elején volt ennyire magas. Az év egészében 3,9 százalékos volt.

Mi az ármaximálás hatása?

Decemberben már 480 forinton maximálta a kormány a 95-ös benzin és a gázolaj árát az egész hónapra – novemberben még csak a hónap felében volt alacsonyabb az üzemanyagár. Ennek ellenére is nagy volt a növekedés, hiszen 2020 utolsó hónapjában, amihez hasonlítjuk a mostani számokat, egy liter benzin még csak 370, ugyanannyi gázolaj 387 forintba került. A bázishatást erősíti az is, hogy 2020 decemberében ingyen lehetett parkolni, 2021 végén pedig csak Budapesten, a hónap utolsó kilenc napján.

Ami pedig azokat az élelmiszereket illeti, amelyeknek az árát februártól a 2021. október 15-i szinten fogják maximálni, már lehet látni valamit arról, hogy ez ténylegesen árcsökkenést jelent-e majd. Ugyan boltról boltra változnak az árak, az országos átlagár tavaly októberről (nem 15-éről, hanem a havi átlagról) így változott decemberre:

• 1 kiló sertéscomb: októberben 1420 forint, decemberben 1410
• 1 kiló csirkemellfilé: októberben 1600 forint, decemberben 1620
• 1 liter napraforgó-étolaj: októberben 713 forint, decemberben 735
• 1 liter 2,8%-os pasztőrözött UHT tej: októberben 268 forint, decemberben 300
• 1 kiló kristálycukor: októberben 261 forint, decemberben 277
• 1 kiló finomliszt: októberben 203 forint, decemberben 223
• A csirke far-hát pedig nincs benne a fogyasztói kosárban, ami alapján az inflációt kiszámolják.

Az infláció kiszámításáról, elméleti hátteréről és a hatásairól itt írtunk bővebben:

Nyakunkon a drágulás, de tényleg rossz dolog az infláció?

2021 legfontosabb gazdasági jelensége az volt, hogy elszállt az infláció. Szinte senki nem úszta ezt meg, Magyarország, az USA, az eurózóna egyaránt rég nem látott inflációs mutatót ért el. Hogy számolják ezt ki, miként mérik meg, és mit lehet tenni ellene? Tényleg beleszámít a kvarcóra ára az inflációba, a lakásoké viszont nem?

A magas infláció azt is jelenti, hogy

a béremelés egy jelentős része egyszerűen eltűnik.

2021-es teljes éves kereseti adatokat csak később ad ki a KSH, egyelőre annyit lehet tudni, hogy az év első tíz hónapjában 8,5 százalékkal nőtt az átlagkereset. A folyamat részben öngerjesztő: minél jobban nő az infláció, annál nagyobb fizetéseket kérnek az emberek, a bérköltségüket és a cégek egyéb, szintén elszálló költségeit be kell építeni az árakba, emiatt minden tovább drágul.

Ezzel egy időben a kormány ezermilliárd forintos nagyságrendben kezdett el pénzt önteni a lakosságra, ami a keresletet megdobta – és a java még csak január-februártól jön, ami a mostani számokon nem látszik –, az energiaválság, az áruszállítás globális akadozása, a munkaerőhiány és az alkatrészhiány pedig nem tűnt el, ez mind azt segíti elő, hogy kimondottan magas maradjon az árak emelkedése. Ráadásul most már nem csak egyszeri kínálati sokkokat látunk, hanem a nyersanyagok és a munkaerő drágulása beépül az árakba, eljutottunk tehát oda, hogy már másodkörös inflációt látunk.

Mi jöhet ez után?

Az elemzők és a Magyar Nemzeti Bank egyaránt azzal számolnak, hogy 2022 első félévében csak fokozatosan lassul az infláció, még jó ideig 6 százalék fölött marad. A jegybank előrejelzése szerint az új év egészében 4,7 és 5,1 százalék közötti inflációt várhatunk – amit egy ideig visszafoghat az, hogy a kormány februártól maximálja a már említett néhány élelmiszer árát, igaz, nagy kérdés, mi lesz akkor, ha eltörlik ezeket az árkorlátokat. Az MNB utoljára 2021. december 30-án emelte meg az irányadó kamatát – ami most az egyhetes betéti tender kamata, nem az alapkamat –, már 4 százalékosra, azóta azonban ebben az évben még egyetlen alkalommal sem nyúlt hozzá ehhez.

A jegybank előrejelzése szerint idén az élelmiszerárak szállhatnak el igazán csúnyán, de ezt a prognózist még jóval az előtt készítették el, hogy a kormány bejelentette volna az ármaximumokat. Az MNB-ben úgy számoltak, hogy nagyon lassú lesz a csökkenés a novemberi csúcs után, az infláció először az idei negyedik negyedévben térhet csak vissza a 2-4 százalékos toleranciasávba, január és március között még 6 százalék körül lehet, és majd csak 2023 első felében érheti el a 3 százalékos jegybanki célt. A maginfláció pedig még tovább emelkedik 2022 elején, és egészen az év közepéig 6 százalék körül alakul, ahogy elszállnak a nyersanyagok és az energia árai, valamint a szállítási költségek.