Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Az állami MVM Nexttel kötött villamos energia beszerzési szerződést a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) budapesti irodaházának ellátására – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
A szerződés 960 ezer kilowattóra mennyiségre szól, ettől +10 százalékkal lehet pótdíjmentesen eltérni. Ezért a mennyiségért 77,5 millió forintot kér az MVM Next. Ez azt jelenti, hogy 80,75 forintba kerül egy kilowattórányi áram. Verseny nem volt, a MEKH nyílt gyorsított eljárásban írta ki a beszerzést, és csak az MVM Next adott ajánlatot.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után a MEKH megkeresésében hangsúlyozta, hogy nyílt eljárást írtak ki. Verseny azért nem volt, mert az MVM Next volt az egyedüli ajánlattevő.
A sietségre azért volt szükség, mert a kormány egy december 28-ai rendelettel kizárta az egyetemes szolgáltatásból (vagyis a párt terminológiájában: a „rezsicsökkentésből”) a központi költségvetési szerveket és intézményeiket. Méghozzá brutálisan, a rendelet nem csak azt mondta ki, hogy ez a kör nem köthet egyetemes szolgáltatói szerződést, de azt is, hogy az élő szerződések február 1-jével megszűnnek. Vagyis az érintett szervezetek – köztük az energiahivatal –
abban a helyzetben találták magukat december végén, hogy hiába van érvényes szerződésük 2022-re, sürgősen újat kell kötniük, mert az február 1-ével megszűnik.
A MEKH január 5-én adta fel a közbeszerzési hirdetményt.
Ráadásul egyetemes szolgáltatás keretében már nem köthetnek szerződést, piaci alternatíva után kell nézniük. Márpedig
a piacon csak drágábban juthatnak áramhoz, mint amennyi a hatósági ár az egyetemes szolgáltatásban.
A nem lakossági egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztók (állami szervek, intézmények, közszolgáltatók) többet fizetnek, mint a háztartások, de a mostani piaci áraknál jóval kevesebbet.
Éppen a piaci árak jelentős emelkedése miatt az önkormányzati körből elég sok szereplő dönthetett úgy, hogy inkább bemegy az egyetemes szolgáltatásba. Ráadásul a kormány novemberben úgy döntött, a kisvállalkozásokat is beengedi az egyetemes szolgáltatásba, legalábbis június végéig. E két folyamat eredményeképp nőtt az egyetemes szolgáltatásban vásárló ügyfelek száma, a kormány vélhetően ezért döntött úgy, hogy a központi költségvetési kört kipaterolja onnan.
Az állam mindezzel persze csak egyik zsebéből a másikba tologatja a veszteséget. A központi költségvetési intézmények egyetemes szolgáltatásból való kitiltásával az MVM tehermentesül, ugyanakkor maguk az intézmények drágábban veszik az áramot, amivel – költségvetési intézmények lévén – a költségvetést terhelik. És persze ha az MVM-nek jelentős vesztesége keletkezik a (lakossági és nem lakossági) egyetemes szolgáltatáson, akkor a lyukat a költségvetésből kell befoltozni. Minden bizonnyal ezzel is összefügg, hogy az MVM 2021 végén több, mint 200 milliárd forintos tőkeemelést kapott.
