Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A G20-as országcsoport nem alkalmas fórum az ukrajnai helyzet megvitatására – jelentette ki Csao Li-csien (képünkön) kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján. A szóvivőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy az októberben esedékes G20-as csúcstalálkozónak otthon adó Indonézia a napokban megerősítette: nem tervezi napirendre venni Ukrajna kérdését. Csao úgy érvelt: a G20-as országcsoport a nemzetközi gazdasági együttműködés egyik legfontosabb fóruma, ezért nem alkalmas olyan politikai és biztonsági kérdések megvitatására, mint az ukrajnai helyzet. A G20-ak elsődleges feladatai közé tartozik most a koronavírus-világjárvány megfékezését célzó nemzetközi együttműködés, valamint a világgazdaság stabilitásának fenntartása – tette hozzá.Hozzátette: Kína a továbbiakban is aktívan részt kíván venni a Bali szigetén megrendezendő G20-as csúcs előkészületeiben, és a találkozó sikerének előmozdításában a járvány utáni gazdasági helyreállás érdekében.
A G20-as országcsoport tagjai közé tartozik Kína, Oroszország, az Európai Unió és az Egyesült Államok is. A tagok együtt a világ bruttó hazai termékének (GDP) több mint 80 százalékát hozzák és a világ népességének több mint 60 százalékát adják. Csao pártatlannak és építő jellegűnek nevezte Kína álláspontját az ukrán-orosz konfliktussal kapcsolatban. Továbbá felszólította az Egyesült Államokat, hogy "gondolkodjon el az ukrán válság kialakulásában betöltött szerepét illetően", tegyen lépéseket a feszültségek enyhítésére, és hozzon nyilvánosságra minden részletet az Ukrajnában folytatott katonai biológiai tevékenységéről. A szóvivő az orosz védelmi minisztérium azon állítására utalt ezzel, miszerint Ukrajnában amerikai finanszírozású katonai biológiai kísérletek folytak.
Peking és Washington kölcsönösen félretájékoztatással vádolja egymást az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban. Kína tagadja amerikai hírszerzési források azon állítását, miszerint Oroszország katonai segítséget kért tőle. Miközben Kína a háború kitörése után megértéséről biztosította Moszkvát biztonsági aggodalmaival kapcsolatban, a konfliktus diplomáciai úton történő rendezését sürgeti, és nem nevezi inváziónak vagy háborúnak azt, miközben Moszkva katonai hadműveletnek hívja.
Az orosz-ukrán háború eseményeit az alábbi hírfolyamunkban követheti percről-percre:
Kijevi lakóházat lőttek az oroszok, a háború májusi végéről beszélt az ukrán elnök egy tanácsadója - az orosz-ukrán háború hírei percről percre
Újabb kijevi robbanásokról és lakóházak támadásáról érkeztek hírek, egy ukrán elnöki tanácsadó azt állította, hogy májusra érhet véget a háború, Európa más részein pedig továbbra is az az egyik fő témájuk a politikusoknak, hogyan lehet a legkevesebb fájdalommal leválni az orosz gázról. Percről percre követjük az orosz-ukrán háború keddi eseményeit.
