Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A magyar infláció az európai középmezőnyhöz tartozik – mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója, miután kiderült, hogy 2007 nyara óta nem látott ütemben szállnak el az árak. Akkor még csak annyit lehetett erről írni, hogy rengeteg más ország nem adta ki az adatát, ezért nem tudjuk, hogy igaz-e az állítás. Most azonban az Eurostat közzétette a februári összesítését, amiből kiderül:
a magyar infláció a hatodik legmagasabb volt a 27 tagállamé közül.
Az Eurostat úgy számol, hogy februárban 8,4 százalékos volt az inflációnk (a KSH 8,3 százalékot közölt), ez jóval rosszabb, mint az EU-átlag 6,2 százalék. A legmagasabb, 14 százalékos inflációt Litvániában mérték, az észt 11,6, valamint a cseh 10 százalékos drágulás lett még két számjegyű, ezenkívül a belga infláció lett magasabb, mint a mienk, az 9,5 százalékos volt.
Hogy az elszálló árak egyelőre mennyire Közép- és Kelet-Európa problémáját jelentik, azt jól mutatja, hogy Belgiumon kívül nincs a legrosszabb helyzetűek között nyugati, velünk egy szinten áll Bulgária, majd Szlovákia, Lengyelország és Románia következik a listán.
Az EU legnagyobb gazdaságai közül Németország lefelé húzza az átlagot, ott 5,5 százalékos volt az infláció. A legkevésbé Franciaországban és Máltán szálltak el az árak, csak 4,2 százalékkal – vagyis nem volt olyan országa az EU-nak, ahol 4 százalék alatti lenne a drágulás. A harmadik legjobban Portugália, Finnország és Svédország áll, ott 4,4 százalékot mértek.
Fontos hozzátenni: mivel ezek februári adatok, és a statisztikai hivatal összeírói általában a hónap első kétharmadában összegyűjtik azokat az árakat, amelyekből azután számolnak, az orosz–ukrán háború hatása még nem látszik ezeken a számokon.
