Oroszország a világ legnagyobb olaj- és földgázexportőre, költségvetésének csaknem felét ez biztosítja. Vlagyimir Putyin államfő Ukrajna elleni háborúja felborította ezt: a nyugati szankciók fokozatosan változtatnak a helyzeten.

A globális gazdaság már a háborút megelőzően is azzal küszködött, hogy nagyon megnőtt az energia ára. A világ legnagyobb energiaimportőre, egyben Oroszország utolsó megmaradt szövetségese, Kína profitálhat ebből. Peking már eddig is az orosz olaj legnagyobb nem európai vásárlója volt. Csak Szaúd-Arábia szállít több olajat Kínának, mint Oroszország. Értesülések szerint Moszkva most az első hely megszerzésére törekszik a kínai piacon. Peking pedig vígan versenyezteti az exportőröket: Szaúd-Arábia majd trónörököse megpendítette, hogy a jövőben esetleg jüanban is lehet majd fizetni az olajért.

Moszkva olajexportjának másik célpontja most India. Az 1,38 milliárd lakosú, gyorsan fejlődő ázsiai nagyhatalom a harmadik legnagyobb olajimportőr a világpiacon. A dinamikus fejlődéshez több olaj kell, de kérdés, hogy India kitől vásárol és mennyiért? Jelenleg a közel-keleti exportőrök uralják India olaj piacát: Irak, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok a legnagyobb szállítók. Oroszország mindössze 2%-ban van jelen India olajimport piacán. Most viszont az oroszok árkedvezményt adnak, és erre lecsapnak az indiai olajfinomítók. Margarita Balmaceda, a Harvard egyetem szakértője a Deutsche Welle tudósítójának elmondta, hogy két indiai finomító is nagy mennyiségű orosz olajat vásárolt, melyet Szahalin-szigetek körül termeltek ki a Távol-Keleten.

Az oroszok problémája az, hogy évtizedek alatt alakult Kína, India és más ázsiai államok olajimportja a Közel-Keletről. "Nem valószínű, hogy az oroszok kedvéért az importőr államok teljesen becsuknák a közel-keleti kapukat" – fogalmazta meg a helyzetet a Rapidan energiaelemző cég szakértője a Deutsche Wellének.

Mi lesz az orosz földgázzal?

Tavaly az orosz földgázexport csaknem háromnegyed része az Európai Unióba irányult, amely most szabadulni szeretne ettől a függéstől. 2027 a kijelölt határidő, de több tagállam jelezte, hogy még az idén megszünteti az orosz földgáz importját, mert nem akar Putyin akaratától függeni (Lengyelország, Litvánia és Észtország). A földgáznál technológiai okból nehezebb a gyors váltás, mint az olaj esetében. Az oroszoknak ez is nagy probléma, mert a nyugati szankciók érintik az olaj és földgáz kitermeléséhez szükséges technológiákat is. Jelenleg például Oroszország földgázexportjának mindössze a 2%-a cseppfolyósított.

A sárkány közbelép?

Kína lehet az orosz földgázexport legfőbb célpontja, mert az energiaigények ott hatalmasak. Nem sokkal Putyin Ukrajna elleni háborúja előtt Moszkvában és Pekingben bejelentették, hogy 30 éves szerződést kötöttek földgáz szállítására az új gázvezetéken keresztül. Miben fizetnek a kínaiak? Euróban! Ez most különösen fontos az oroszoknak, akiknek a devizakészleteit befagyasztották.

A másik célország az orosz export szempontjából Pakisztán. Nem véletlen, hogy annak miniszterelnöke akkor látogatott el Moszkvába, amikor Putyin elnök csapatai már behatoltak Ukrajnába. Megállapodtak a Pakisztáni áramlat gázvezeték építéséről. A 2 milliárd dollárból megépülő vezeték Karacsi kikötőjéből szállítja majd az orosz földgázt Pakisztán északi részére. Hogy jut el az orosz földgáz Karachiba? Cseppfolyósítva. Ugyanígy szállítják az orosz földgázt Japánba a Szahalin-szigetekről. Az USA megpróbálta Japánt lebeszélni erről, de az ország miniszterelnöke kitart az orosz földgáz mellett. A Nikkei gazdasági portál azt is megírta, hogy miért: 15 milliárd dollárba kerülne az átállás az amerikai vagy közel-keleti földgázra.

Az amerikaiak Pakisztánt is megpróbálták lebeszélni az orosz földgázról. Imran Khan miniszterelnök nemet mondott. A pakisztáni parlament bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta.

Európa meggondolhatja magát?

Reálisak-e az orosz tervek az átállásra Európáról Ázsiára? Új gázvezetékek vagy cseppfolyósító állomások létesítése nem megy egyik percről a másikra. Igen drága beruházásokról van szó. Fel tudja ezt vállalni a pénzügyi gondokkal küszködő Oroszország? Aligha.

"Nincs megoldás a rövid távú földgázexportra" – foglalja össze a helyzetet a Rapidan szakértője. A Harvard egyetem Oroszország-kutató központjának munkatársa szerint "masszív beruházásokra lenne szükség, és Oroszországnak ehhez nincsen meg a pénze."

Mindkét szakértő úgy véli, hogy Oroszország hamarosan nem lesz meghatározó tényező a világ energia-kereskedelemében. A Harvard egyetem szakértője, aki nemrég könyvet publikált az orosz energiáról, azért lát erre mégiscsak valami lehetőséget: Európa újra vásárló lehet.

Magyarország és Szerbia most sem akar lemondani az orosz földgázról – hangsúlyozza az amerikai egyetem kutatója. Más országok is vélhetik úgy, hogy annyi pénzt beleöltek már a földgázvezetékekbe, hogy esetleg érdemes lehet újrakezdeni az orosz földgáz importját.

Újabb offenzíva jöhet Kelet-Ukrajnában, drámai gazdasági visszaesést jósol a Világbank - percről percre a háborúról

A világ ugyan azt ismételgette 1945 után, hogy a tömeggyilkosságok nem ismétlődhetnek meg, de Mariupol és Bucsa mutatja, hogy mennyit érnek ezek a felhívások - mondja az angol elemző.