Elfogadta a román szenátus szerdán az offshore-törvény módosítását, amely a befektetők számára kedvezőbb feltételek bevezetésével utat nyithat a fekete-tengeri földgáz kitermelése előtt, írja az MTI.

Az offshore ebben az esetben a tengeri földgázkitermelést jelenti – párja az onshore, a szárazföldi. A Fekete-tengeren korábban befektetők jelentős földgázlelőhelyeket kutattak fel, ám a kitermelés sohasem indult meg, mégpedig azért, mert Románia 2018-ban olyan törvényt fogadott el, mely értelmében a mezők kiaknázása egyszerűen nem érte volna meg a külföldi vállalatoknak. Ez a jogszabály a kitermeléssel járó "extrabevételeket" 70 százalékig terjedő progresszív adóval sújtotta volna – ha a kitermelés egyáltalán beindult volna. A befektetők viszont ezen áldatlan feltételek megváltoztatásához kötötték a tevékenység elindítását.

Maga a törvény "extrabevételnek" minősített minden olyan jövedelmet, amelyhez akkor jut a kitermelő cég, ha az energiahordozót a – 2012-es árszintet tükröző – megawattóránként 45,71 lejes (3500 forint) referenciaárnál drágábban értékesíti. A különadó mértéke 30 százaléktól indul, és megawattóránként 190 lej feletti értékesítési ár fölött éri el a legmagasabb, 70 százalékos szintet. Romániában egyébként jelenleg jóval magasabbak a gázárak. A bukaresti kormány márciusi energiaár-korlátozó rendelete szerint a lakossági fogyasztóknak 2023. március 31-ig 310, míg a jogi személyeknek 370 lejt kell fizetniük minden elhasznált megawattóráért.

Most a román szenátus 91 szavazattal 13 ellenében olyan módosítást fogadott el, mely szerint a kitermelt gázból származó jövedelem 60 százaléka a román államé lesz, 40 százaléka a befektetőké. Virgil Popescu energetikai miniszter úgy fogalmazott, hogy az új jogszabály gyakorlatilag eltörli az extrabevételekre kivetett többletadót. A tárcavezető szerint a mélytengeri földgáztartalékok kitermelésének megkezdése biztosíthatja az ország gázellátását egy energetikai válság esetén, illetve "regionális energiabiztonsági szolgáltatóvá" teszi Romániát, azáltal, hogy több gázt fog termelni, mint amennyire szüksége van.

Tényleg belerokkannánk, ha nem jönne több orosz olaj és gáz?

A miniszterelnök és a Mol vezére szerint hosszú évekbe és óriási vagyonokba kerülne, ha át kellene alakítani új olajtípusok feldolgozására az orosz olajra belőtt magyar finomítókat. Csakhogy a világpiacon vannak az orosz olajhoz nagyon hasonló alternatívák is, melyek feldolgozását meg lehetne úszni komolyabb átkalibrálások nélkül is.

A romániai gázmezők helyzete az orosz–ukrán háborúval került ismét fókuszba. Már tavaly év végén, a két nemzet közötti feszültség éleződésével Bukarest fókuszába került a különadós jogszabály módosítása, januárban pedig be is jelentették, hogy megváltoztatják a 2018-as offshore-törvényt. Az is kiderült ugyanakkor, hogy a Fekete-tengeren kitermelt gáz 40 százalékát mindenképpen megtartanák maguknak, vagyis legfeljebb 2,4 milliárd köbmétert adnának el belőle, idézte fel a 24.hu korábbi cikke.

A fekete-tengeri gázmezőket Szijjártó Péter is felemlegette március 9-i, facebookos videójában, melyben arról beszélt, hogy bár szerettünk volna Romániában gázt kitermelni, ez az "amerikaiak" miatt nem sikerült, hiába tárgyaltunk velük, csak elvesztegettünk hét évet. Valójában a kitermelést – mint fentebb írtuk – a román törvények blokkolták. Az amerikaiak, akikre Szijjártó gondolhatott, az ExxonMobil olajcég lehetett, nekik volt 50 százalékos tulajdonrészük a fekete-tengeri Neptun Deep földgázmezőben – a másik 50 százalék az osztrák–román OMV Petromé. Az Exxon múlt héten vált meg a saját részétől, eladta a Romgaz román állami gáztársaságnak, a hírek szerint több mint egymillárd dollárért. A vállalat az üzlet nyélbeütését eleve a mostani törvénymódosításhoz kötötte – erről a vállalat a 24.hu-nak nyilatkozott.

A Romgaz az MTI szerint arra készül, hogy az OMV Petrommal közösen legkésőbb 2026-ra elvégzi azokat a beruházásokat, amelyek évi akár tízmilliárd köbméter gáz kitermelését teszik majd lehetővé a mélytengeri lelőhelyről. A legígéretesebb Neptun Deep gázmezőn kívül több kisebb lelőhelyet is felfedeztek a Fekete-tenger talapzata alatt. A román miniszterelnök szerint a román partokhoz közelebb lévő Midia térségből már idén nyáron megkezdi évi mintegy egymilliárd köbméternyi földgáz kitermelését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Carlyle magántőke-befektető csoport által alapított Black Sea Oil and Gas. Úgy tudni egyébként, a fekete-tengeri gázkincs kiaknázásához további, akár 16 milliárd dollár befektetésére lehet szükség.

A román kormánykoalíció szerint a – tengeri lelőhelyek mellett a szárazföldi gázmezők kitermelését is szabályozó – törvény lehetővé teszi, hogy a dél-kelet-romániai Buzau megyében Caragele településen levő onshore mezőn is megkezdődjön 2024 elején a mély kitermelésű gáz felszínre hozatala. Az új törvény hatályba lépéséhez azonban még a képviselőház jóváhagyása is szükséges.

Hogy Magyarországra mennyi gáz érkezhet Románia felől, ha a képviselőház is rábólint a törvénymódosításra, megoszlanak a vélemények. Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője szerint évi 2-3 milliárd köbméter behozatala is lehetséges, Holoda Attila, a Mol egykori eurázsiai kutatás-termelés vezetője ugyanakkor évi 1,5 milliárd köbméterre tette a tényleges szállítási kapacitást. Oroszországból Magyarország 2020-ban 11,5 milliárd köbméter gázt importált.