Miután 2021-ben az uniós tagállamok dinamikusan újra indultak, az Európai Bizottság azon az állásponton volt, hogy vissza kell állítani a maastrichti kritériumokat, amelyek szerint a költségvetés hiánya nem haladhatja meg a GDP 3%-át, és az államadósság pedig a 60%-ot. Putyin Ukrajna elleni agressziója ezt az elképzelést is keresztülhúzta. A bizottság márciusban jelezte, hogy felülvizsgálja álláspontját, és májusban közli majd, hogy mit javasol.

A háttérben kemény vita zajlott mind a tagállamok vezetői, mind pedig az uniós tisztségviselők között. Paolo Gentiloni pénzügyi biztos kezdettől fogva amellett volt, hogy meg kell hosszabbítani a felfüggesztést. Ellenfele, Valdis Dombrovskis alelnök viszont az északi "fukar" tagállamok álláspontját képviselte. Szerinte vissza kellene állítani a maastrichti kritériumokat. Időközben azonban a fukar államok szigorú álláspontja is sokat puhult: Hollandia és Németország mind megértőbb lett a felfüggesztés meghosszabbítását kérő déli tagállamokkal szemben. Emmanuel Macron francia elnök is elszántan lobbizott a meghosszabbítás mellett.

A bizottság legutóbbi ülésén végül is az egyéves hosszabbítás mellett döntött. A javaslatot ezek után szétküldik a tagállamokba, végső soron a tagállamok vezetőinek közös döntésétől függ, hogy meghosszabbítják-e a maastrichti kritériumok felfüggesztését. Az uniós pénzügyminiszterek kedden megvitatják ugyan a brüsszeli bizottság javaslatát, de határozat nem várható.

Hogy állnak a tagállamok a maastrichti kritériumok teljesítésével? Többségük rosszul.

Tavaly az eurozónán belül ugyan enyhén csökkent az éves GDP-hez viszonyított államháztartási hiány, illetve az államadósság, de még mindig magasabb, mint a járvány előtti időszakban volt: 5,1% illetve 95,6% az Eurostat szerint.

A magyar kormány is maximálisan kihasználta a lehetőséget, így az államháztartási hiány a 2019-es 2 százalékról 2020-ra majdnem 8 százalékra ugrott, és 2021-ben is csak 6,8 százalékra sikerült leszorítani. Igaz, nagy erőfeszítéseket nem is tett a kormány, amely jelentős összegeket szórt ki a választás előtt. Mindenesetre az április végén kiadott konvergenciaprogramban a Pénzügyminisztérium még azt ígérte, hogy 2026-ra már csak 1 százalékos lesz a hiány, miközben az államadósság a GDP 63,1 százalékára csökkenhet - kérdéses, hogy ha az unió továbbra sem veszi szigorúan a kritériumokat, ez a cél változik-e.

És természetesen az is kérdés, hogy mennyire reális a kabinet célkitűzése. Erről ebben a cikkben írtunk részletesen:

Köszönőviszonyban sincs a valósággal a kormány Brüsszelnek küldött konvergenciaprogramja

Szinte meg sem érzi a magyar gazdaság a környezetében halmozódó konfliktusokat - véli a kormány. Szerinte Magyarország száguld tovább az emelkedő pályán, a költségvetési hiány és az államadósság pedig kiigazítás nélkül is úgyszólván automatikusan csökken.