Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
5,6 százalékkal nőtt az Európai Unió GDP-je az idei első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest – közölte az Eurostat. Ez azt jelenti, hogy a 8 százalékos magyar mutató felfelé húzta az uniós átlagot, sőt, az itteni növekedés volt az egyik legnagyobb az egész EU-ban. Csak öt ország volt, ahol nagyobb növekedést mértek: a portugál 11,9, az ír 11,3, a szlovén 9,6, a lengyel 9,2, valamint az osztrák 8,7 százalékos adat jobb a magyarnál. Az EU legnagyobb gazdaságai közül a német 3,8, a francia 4,5, az olasz 6,2, a spanyol pedig 6,4 százalékkal nőtt.
Ahogy azt már bemutattuk, a látványos magyar növekedés fő oka az, hogy a szolgáltató szektor 2021 elejével ellenben most jól működött, az ipar pedig az autógyártást leszámítva még nem érezte meg az első negyedévben a háború hatását. Emellett pedig a kormányzati pénzszórás hatására a háztartások fogyasztása is megnőtt, amit még tovább pörget az, hogy
a jókora infláció miatt ugyanannyi termék megvásárlása is sokkal nagyobb költésként jelenik meg a statisztikában.
Ez utóbbit, a már közel 23 éves rekordra nőtt inflációt mostanában sokkal jobban megérezzük, mint azt, hogy a GDP épp mennyivel nő. Az EU minden országából nincs még meg a májusi inflációs adat, ezért egyelőre csak azt tudjuk biztosan mondani, hogy a magyar 10,7 százalékos mutató az eurózónáénál jóval magasabb, utóbbi ugyanis 8,1 százalékos. Az eurózóna tagállamai közül Észtország (20,1 százalék), Litvánia (18,5), Lettország (16,4) és Szlovákia (11,8) inflációja nagyobb a magyarnál, az eurózónán kívülről pedig ha bejönnek a végleges adatok, valószínű, hogy a bolgár, a román, a cseh és a lengyel drágulás lesz a magyarnál durvább.
