A nyers adat szerint 8,2, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 8 százalékkal nőtt a magyar GDP az idei első negyedévben – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. 2021 utolsó negyedévéhez képest pedig 2,1 százalékos a növekedés. Ez akár éves, akár negyedéves alapon nézzük, a 2021. második negyedévi óta a legnagyobb növekedés.

Részletes adatokat később ad majd csak ki a KSH, annyit viszont közöltek már most, hogy a növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, de leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, a kőolaj-feldolgozás, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős – írták.

Abban teljes volt az egyetértés a mostani adatközlés előtt, hogy hacsak valami nagy meglepetés nem történik az év hátralévő részében, 2022-nek az első negyedéve lehet a legerősebb. A 2021-ről áthúzódó hatások önmagukban is erősek, ráadásul az orosz–ukrán háború negatív gazdasági hatásai március végéig még nem jelentek meg annyira durván, mint amennyire később megérezhetjük őket.

A mostani adatoknál az összehasonlítási alap a 2021. január-márciusi időszak. Ahhoz képest, hogy csak egy éve volt ez, annyi minden történt azóta – például véget értek a járványhoz kapcsolódó utolsó korlátozások is, a kormány ezermilliárdokat szórt ki a kampányban, és kitört a szomszédban egy háború –, hogy már felidézni sem egyszerű egyből, milyen is volt az akkori gazdasági környezet. Érdemes erre röviden kitérni:

• 2021 első negyedéve a szolgáltató szektor számára még rémes volt, az éttermek például végig zárva tartottak, a szállodák csak üzleti célból érkező vendégeket fogadhattak,
• a kereskedelem nagyrészt működött, 2021. március 8-a után volt egy olyan részleges boltzár, amelyben a nagyobb forgalmat biztosítók (élelmiszerüzletek, gyógyszertárak, benzinkutak, drogériák) nyitva maradhattak,
• az autógyárakban volt egy rövidebb leállás a globális félvezetőhiány miatt, de ezt leszámítva az ország nagy gyárai rendesen működtek.

Azt, hogy részletesen miként állt össze a GDP-növekedés, később teszi csak közzé a KSH, az eddig közölt adatokból azonban így is pontos képet kapunk, milyen volt a magyar gazdaságban 2022 első negyedéve.

Az a makrogazdasági adat, amellyel érthető módon mindenki a legtöbbet foglalkozik idén, az infláció. Ez január és március között 8,2 százalékos volt átlagosan. És ugyan mindannyian a saját pénztárcánkon érezzük meg a folyamatos drágulást, a gazdasági teljesítmény nem lesz automatikusan rosszabb ettől. A fogyasztást még növelheti is önmagában az infláció: ha ugyanannyi terméket veszünk meg, mint egy éve, csak épp jóval drágábban, akkor a számokban egy szép nagy fogyasztásnövekedés fog megjelenni.

Ez pedig máris mutat minden olyan kettősséget, amely miatt most sokan csodálkozhatnak egy nagyobb növekedési adat miatt. Az év eleje a magyar gazdaságban nagyrészt arról szólt, hogy egyre durvább az infláció, az pedig egyértelmű, hogy ezt érezzük meg azonnal, GDP-t nem veszünk a boltban, hogy megegyük. Ez azonban nem mond ellent annak, hogy egyébként növekedés van. Legfeljebb azt jelzi nagyon látványosan, hogy önmagában a GDP-mutató nem árul el mindent egy gazdaság működéséről.

Az egyik legfontosabb eleme a növekedésnek az, hogy az ipar teljesítménye kimondottan szépen nőtt. Januárban 8,9, februárban 4,5, márciusban 3,6 százalékkal volt nagyobb a termelés, mint 2021 elején. Ebből a januári nagyobb ugrás inkább annak tudható be, hogy 2021 januárja, amihez viszonyítunk, az elmúlt másfél év legrosszabb hónapja volt az iparban, összességében azonban így is jó a helyzet most még. Ez a „most még” kitétel itt különösen fontos, Oroszország és Ukrajna egyaránt fontos beszállítója a magyar iparnak, és a háború a nemzetközi áruszállítást még tovább nehezíti. A háború első heteiben ezt még csak a járműiparunk érezte meg, mert ott a logisztikai nehézségek és az alkatrészhiány ott már a háború előtt is megvoltak, de az élelmiszeripar és az elektronikai ipar annyira jól teljesített akkor még, hogy az összességében ellensúlyozta a bajokat.

Az építőipar termelése 15,7 százalékkal nőtt 2021 első negyedévéhez képest. Új lakásokból azonban 26 százalékkal kevesebbet adtak át, mint 2021 elején.

A kiskereskedelmi forgalom is nagyot nőtt. Januárban 4,1, februárban már 9,8, márciusban pedig 16,2 százalékkal több pénzért vásároltak az emberek, mint egy éve. Itt a növekedés egyik legfontosabb oka a benzinvásárlások óriási megugrása: januárban 10,7, februárban 19, márciusban pedig 51,4 százalékkal nőtt a kutakon elköltött összeg az egy évvel korábbihoz képest. A márciusi adatot egyértelműen a hónap közepi, pánikvásárlásokat idéző roham húzta fel ennyire, külföldről is sokan játnak át tankolni, mióta más országok üzemanyagárai jócskán elléptek a 480 forinton rögzített magyar áraktól. És persze az infláció már önmagában is elég arra, hogy valamelyest megnövelje a forgalmi számot – az ár maximálása ellenére sokkal drágább a benzin, mint tavaly ilyenkor volt, tehát ugyanannyi tankolás több, mint 10 százalékkal több kiadásként jelenik meg a statisztikában.

Legalább ennyire fontos az, hogy a kormány a kampányban több ezer milliárd forintot osztogatott szét és a fizetések is nőttek, ennek egy részéből pedig az emberek vásárolni kezdtek. Hogy a megnőtt forgalomból ez mennyit magyaráz, azt azért nehéz számszerűsíteni, mert a nem ételt áruló boltok közül sokra vonatkozott a tavaly márciusi boltzár. Mindenesetre ez a két ok és az infláció együtt azt hozták, hogy márciusban 29,7, első negyedéves átlagban 16,9 százalékkal nőtt a nem ételt áruló boltok forgalma. Az élelmiszerüzleteké viszont – amelyek tavaly végig nyitva tarthattak – az egész negyedévben csak 1,1 százalékkal nőtt, ami ilyen drágulás mellett azt jelenti, hogy az emberek kevesebb ételt vásároltak több pénzért.

A turizmus minden mutatója óriásit nőtt, ami nem is csoda, hiszen 2021-ben ilyenkor a járvány miatt csak az üzleti célból utazók érkezhettek. Ilyenkor látszik az, hogy mennyire fontos a bázishatás: bármelyik másik évhez képest kimondottan gyenge a szektor teljesítménye, a turizmusból élők helyzete még mindig nem igazán jó, de mivel 2021-hez viszonyítunk, gigantikus növekedésről érkeznek számok minden hónapban. Az első negyedévben a vendégéjszakák száma 423 százalékkal nőtt, a turisták pedig 531 százalékkal több pénzt fizettek a szálláshelyeken.

Ami pedig az éves prognózisokat illeti: Varga Mihály még a választás előtt néhány nappal arról beszélt, idén 3-4 százalékkal nőhet a gazdaság, a Magyar Nemzeti Bank ennél óvatosabb módon egy nagyobb sávot adott meg, ők 2,5-4,5 százalék közötti növekedést várnak. A Nemzetközi Valutaalap 3,7 százalékos becslést adott, az Európai Bizottság pedig épp hétfőn tette közzé a becslését, ők 3,6 százalékos növekedéssel számolnak. Vagyis ezek alapján is elég valószínű, hogy innen már lassulni fog a növekedés.