Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Amerikai állampolgároknak, állandó lakosoknak és vállalatoknak tilos orosz részvényeket és kötvényeket vásárolni – írja a New York Times a Pénzügyminisztérium iránymutatására hivatkozva.. Az új befektetések tilosak, de az amerikaiaknak nem kell lemondaniuk az orosz adósságokból vagy értékpapírokból származó megtakarításaikról, ugyanis eladhatják azokat külföldieknek – áll az iránymutatásban, amely a legújabb kiegészítése azoknak a pénzügyi szankcióknak, amelyeket az amerikai kormány az ukrajnai invázió óta Oroszországgal szemben hozott.
Február 24-én, azon a napon, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, Oroszország fő részvényindexe értékének egyharmadát vesztette el, majd február 28-án bezárta tőzsdéjét, amit csaknem egy hónappal később, korlátozott körülmények között nyitott újra.
A pénzügyminisztérium iránymutatása arra utal, hogy egyes amerikaiak arra fogadtak, hogy a piac túlreagálta az ukrajnai háborút – mondta Paolo Pasquariello, a Michigani Egyetem pénzügyi tanára, aki a háború gazdasági következményeit tanulmányozza. Rámutatott, hogy az orosz rubel nem sokkal a háború kitörése után összeomlott, de azóta ismét emelkedő pályán van, ami azt jelenti, hogy egyes befektetők jelentős hozamot érhettek el a rubelre tett fogadásokkal. Úgy jellemezte ezeket a befektetőket, mint a híres latin mondás, a „pecunia non olet” – a pénznek nincs szaga – valószínűsíthető támogatóit.
Pasquariello szerint az intézkedés valószínűleg csak a leggazdagabb oroszokat érinti. Az oroszországi tőzsde fejletlen, és leginkább az elit tagjai számára fontos, akik kisszámú vállalatba fektetnek be, sok közülük az olaj- és gáziparba – mondta. Egyes amerikai szankciók, mint például az orosz olaj, szén és földgáz importjának betiltása, azt célozzák, hogy Oroszország ne tudja finanszírozni a háborúját, míg mások, mint például az oligarchák jachtjainak lefoglalása és a részvények, illetve kötvények eladásának megnehezítése, az ország elitjének megbüntetését és a rájuk nehezedő nyomás fokozását célozzák.
Az orosz oligarchák tudják, hogy a befektetéseik veszítenek az értékükből és szeretnének szabadulni tőlük, ám a szankciók korlátozzák lehetőségeiket – mondta Pasquariello professzor. Összességében a kötvényeikkel is nagyjából az történik mint a jachtjaikkal, amiket sem visszaszerezni, sem eladni nem tudnak. Utóbbiakat azért nem tudják pénzzé tenni, mert lefoglalták őket, az előbbieket meg azért, mert nem találnak rájuk vevőt.
