Az infláció aggasztó volt már az orosz–ukrán háború előtt is, de az előző év végén legalább azt hihettük, hogy a remény visszatért – ez a háztartások fogyasztási szokásait vizsgáló Cetelem Körkép egyik fő megállapítása. A felmérés 2021 novemberében készült, és ugyan reprezentatív, de nyilván úgy kell értelmezni, hogy akkor még háborúról szó sem volt. Ezért februárban kiegészítették még egy plusz felméréssel, hogy gyorsan meg tudják nézni, milyen lett a háború elejének hatása – mutatta be a számokat Szabó Péter, a Magyar Cetelem Bank vezérigazgatója.

Az európai fogyasztók harmada már tavaly novemberben is a vásárlóerejének csökkenését érezte, a magyar adat ekkor 46 százalékos volt, a vizsgált 15 ország közül a legmagasabb. A megkérdezettek 20 százaléka azonban azt mondta, hogy nőtt a vásárlóereje – ez sem csekély arány.

Amikor arról kérdezték az embereket, hogy miként jellemeznék az országuk állapotát egy 1-től 10-ig terjedő skálán, akkor 2020-ról 2021-re európai szinten 4,7-ről 5,4-re nőtt az eredmény, a magyar adat viszont csak 4,4-ről 4,6-ra változott. Ez nagyon alacsonynak tűnik, főleg a vásárlóerő csökkenésével kombinálva,

csakhogy 2006 óta, amióta évente elkészítik ezt a kutatást, egyetlen Cetelem-felmérésben sem volt ennyire jó a magyar mutató.

De ez európai szinten is igaz, rekordszinten állt a saját ország állapotáról szóló mutatók átlaga.

A saját helyzetüket a magyarok jobbnak érzékelik az országénál, ez a mutató 4,7-ről 5,1-re nőtt. A felmérésben azonban minden növekedés ellenére ez a legrosszabb érték a bolgárokéval holtversenyben.

Idén május első felében kiegészítették a kutatást Magyarországon, a Cetelem ügyfelei között. Akkor 65 százalék azt mondta, hogy a háború kitörése ellenére nem változtatott a fogyasztási szokásain (az infláció miatt annál többen, tehát egyelőre ezt a két tényezőt annyira nem kapcsolják össze a gondolataikban). 20 százalék viszont a háború okozta bizonytalanság miatt lemondott egy tervezett nagyobb beruházásáról. 9-9 százalék válaszolta azt, hogy növelte a megtakarításait a vásárlás rovására, illetve azt, hogy felhalmozott tartós fogyasztási cikkekből és élelmiszerekből.

Ekkor arról is megkérdezték az embereket, szerintük miben lesz nagy drágulás a következő egy évben. Az eredmény az, hogy minden egyes megkérdezett termékkörnél drágulásra számítanak az ügyfelek, ezen belül azonban a legdurvábban, 20 százalék felett az élelmiszereknél és az építéshez szükséges termékeknél várják az árak elszállását.

És ha nem csak a jövőről van szó, hanem arról, hogy addig már mit csináltak az emberek? A májusi kiegészítésben feltettek egy olyan kérdést, hogy a megkérdezettek mit csináltak már addig, vagy mit tesznek épp akkor, hogy kezeljék az infláció hatásait.

80 százalék kevesebbet költ, 24 százalék többet dolgozik, 12 százalék pedig hozzányúlt a megtakarításaihoz. A legtöbben élelmiszerekből, illetve higiéniai termékekből vásárolnak kevesebbet.

5-5 százalék kért fizetésemelést, illetve keresett új befektetési formát, 4 százalék pedig hitelt vett fel.

Az inflációról 65 százalék mondta azt, hogy negatív hatással van rá, ebből 15 százalékot nagyon negatívan érintette – ez utóbbi csoport volt az, amelyik az 1-től 10-ig tartó skálán 1-est adott. A pénzromlás hatásait csak egy 5 százalékos kör tudta megúszni.

Túl nagy költekezési kedv még a háború előtt sem volt. Arra még 2021 végén is csak a magyarok 24 százaléka adott igen választ, hogy a következő 12 hónap során tervez-e többet költeni. A vizsgált 15 ország átlaga 41 pont volt, a magyarok a legóvatosabbak voltak ebben. Igaz, a nagy kormányzati pénzosztás csak a novemberi felmérés elvégzése után kezdődött. A Cetelem hitelkártyaportfólióján azonban lehetett érezni, hogy ez megváltozott, sokan feltöltötték a hitelkártyáikat. Február-márciusban megugrott a fogyasztási kedv és a hitelezés egyszerre, a bank kereskedelmi partnerei pedig április-májusban is arról számoltak be, hogy az általános forgalmuk nem nőtt, de a teljes értékesítésen belül a hitelből finanszírozottak aránya növekedett. Amikor pedig még nagyobb lett az infláció, még tovább nőtt a hitelfelvételi kedv.

A magyarok 56 százaléka mondta azt tavaly novemberben, hogy a következő egy évben többet szeretne megtakarítani, az egy évvel korábbinál 1 százalékponttal kevesebb, ez jól illeszkedik az európai trendbe. A megtakarítási hajlandóságnál érdekes fordulatot hozott 2020: azt ugyan megszokhattuk, hogy válságos időben mindenki szívesebben spórol, a koronavírus okozta válság és a rengeteg lezárás azonban annyira megdobta a megtakarításokat, hogy európai szinten ahhoz képest eltörpül minden korábbi trend, még a 2008–2009-es növekedés is csekélynek tűnik. 2021-ben ehhez képest már némi csökkenés volt, de még így is magasabb az adat az egy évvel korábbit kivéve minden másnál.