Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Minden érintett élelmiszer-kereskedelmi lánc elkészítette élelmiszermentési tervét, de még mindig vannak nyitott kérdések az élemiszerpazarlás megkadályozását célzó tavaly felvetett, majd idén februárban életbe lépett törvénymódosítás végrehatjása körül. Erről Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára beszélt a hvg.hu-nak.
A február 1-jén életbe lépett jogszabály – amit bejelentésekor sokan a külföldi tulajdonú élelmiszerkereskedelmi láncok megregulázási eszközeként értékeltek, nem kis mértékben azért, mert egyben megemelte a kiskereskedelmi adót is – célja hivatalosan az, hogy a 100 milliárd forintnál magasabb éves bevétellel rendelkező láncokat rábírja az élelmiszerpazarlás megelőzésére.
Ennek érdekében fel kell ajánlaniuk a már február elején létrehozott Élelmiszermentő Központnak azokat az élelmiszereket, amelyek minőségmegőrzési ideje 48 órán belül lejár. Csakhogy már a jogszabály februári életbe lépésekor sem volt tisztázott egy sor kérdés a gyakorlati megvalósítással kapcsolatban. Nem lehetett tudni többek között, hogy fizikailag hova kerülnek a felajánlott élelmiszerek, hogyan fogják ezeket összegyűjteni és szállítani, miként biztosítják az esetlegesen hűtést igénylő áruk biztonságos tárolását, vagy hogy miként számolnak majd el az áfával.
Azóta csak annyi derült ki, hogy a láncoknak május 31-ig kell leadniuk az élelmiszermentési terveiket és kinevezniük egy ezért felelős munkatársat, a többi nyitott kérdésről a jogszabály életbe lépése óta zajlanak a tárgyalások. A hvg.hu által megkeresett érintettek jelezték, hogy nem kívánnak az ügyben nyilatkozni, és az OKSZ-hez irányítottak, amelyek főtitkára részletek taglalása nélkül azt mondta, hogy
konstruktív és előremutató egyeztetés zajlik az Agárminisztériummal.
A gyakorlati megvalósítással kapcsolatban több jótékonysági szerveztet is megkerestünk, amelyeknek a jelzések szerint még nincs elég tapasztalatuk ezzel kapcsolatban. Két hete megkerestük az Élelmiszermentő Központot is – többek között azt kérdezve, hogy kaptak-e már felajánlást, miként oldják meg a logisztikát, hogyan értékelik az élelmiszermentési terveket, hogyan számolnak el az érintett áruk áfájával –, kérdéseinkre azonban cikkünk elkészültéig nem érkezett válasz. Ha mégis érkezik visszajelzés, beszámolunk majd róla.
A törvénymódosítás által érintett láncok közül eddig a Tesco kommunikált az ügyben, még június elején jelezve, hogy leadta az élelmiszermentési tervét. Az erről szóló közleményben arról írtak, hogy ők már öt éve mérik, mennyi élelmiszer-hulladék keletkezik, aminek mennyiségét ez idő alatt 69 százalékkal csökkentették, és – mint írták – tavaly elérték az ENSZ által 2030-ig meghatározott élelmiszerhulladék-csökkentési célt.
A Tesco szerint az általuk kezelt élelmiszerek 1,25 százaléka jelentkezik feleslegként, amit azonban jelentős részben újrahasznosítanak – az el nem adott élelmiszert karitatív partnereiknek adományozzák: az emberi fogyasztásra alkalmas termékeket rászorulók, az állati fogyasztásra alkalmasakat állatmenhelyek kaphatják, a további maradékot pedig biogázüzemekben hasznosítják megújuló energiaforrásként –, így mindössze 0,64 százalék végzi hulladékként. Mint írták, öt év alatt összesen közel 31 400 tonna élelmiszer-adományt (ami 74,8 millió adag ételnek megfelelő mennyiség) juttattak el a nehéz sorsú embereknek.
