Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Ahogy az várható volt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 7,75 százalékos kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét június 30-án, vagyis 0,5 százalékponttal, 50 bázisponttal magasabbal, mint a megelőző héten.
A kamatemelést Virág Barnabás jegybanki alelnök már kedden bejelentette, amikor a Monetáris Tanács jelentős alapkamat-emelését magyarázva elárulta: a jegybank újra összezárja az alapkamatot és az egyhetes betét kamatát. Mivel az alapkamatot a Monetáris Tanács 7,75 százalékra emelte, ezt 0,5 százalékpontos emeléssel kellett követnie az egyhetes betét kamatának.
A jegybank szerint az inflációs várakozások magasan alakulnak – ahogy nőnek az árak, a lakosság, a gazdasági szereplők újabb, még nagyobb áremelkedésekre számítanak, és ennek megfelelően viselkednek. A jegybank legfontosabb feladata most a másodkörös inflációs hatások elkerülése, az inflációs várakozások horgonyzása – mondta Virág. A Monetáris Tanács ezért úgy döntött, ideje összezárni az alapkamatot és az egyhetes betét kamatát. Az egyhetes betét (ezzel a kamattal parkoltathatják a bankok egy hétig a pénzüket a jegybankban) kamata jó ideje magasabb az alapkamatnál, így az volt az irányadó ráta.
A jegybank eddig gyorsreagálású eszközként használta az egyhetes betét kamatát, ezt a lehetőséget továbbra is fenntartja magának – figyelmeztetett Virág Barnabás. Alapesetben havonta egyszer emel alapkamatot a Monetáris Tanács, az egyhetes betét kamata pedig ezzel megegyező lesz. Ám ha szükségesnek tartják, a jegybank (az igazgatótanács) soron kívül és az alapkamat aktuális szintjétől függetlenül emelhet az egyhetes betét kamatán. Ebben az esetben a két kamatot újra összezárják, vagyis az egyhetes betét kamatának soron kívüli emelése beépül a következő alapkamat-emelésbe.
