Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Nem csak az M6-os autópálya kevéssé kihasznált, azon kívül is több száz kilométernyi sztrádát építettek Magyarországon, amelyen kicsi a forgalom – írja a G7, amely példaként az M3-as Nyíregyháza utáni vagy az M35-ös és M4-es Debrecen és a romám határ közötti szakaszát említette.
A kihasználtság a gyorsforgalmi utaknak csupán a negyede esetében éri el az 50 százalékot; a sztrádahálózat 12 százalékán 10 százalék, 39 százalékán pedig 20 százalék alatti. A lap szerint 671 kilométer olyan út van, amelyet feleslegesen vagy túlzó paraméterekkel építették ki: autópálya vagy autóút helyett akár egy kétszer egysávos főút is elég lett volna. Igaz, ezt a megállapítást a 2020-as forgalomszámlálási adatokra alapozzák, márpedig abban az évben a koronanavírus-világjárvány kitörése miatt mind a belföldi, mind az országon áthaladó tranzitforgalom kisebb volt a megszokottnál.
Az elmúlt évtized átlagáraival számolva mindez a lap szerint azt jelenti, hogy a 1500 milliárd forintot – a közel 700 milliárdos „rezsivédelmi alap” több mint kétszeresét – fordította felesleges vagy túl korán megépített sztrádákra. Az összegből 350 milliárdot kötlöttek olyan autópályák építésére, ahol a kapacitás közel 10 százalékát sem érte el a forgalom 2020-ban.
Kikalkulálta a lap azt is, hogy egy-egy útszakaszt mennyire volt költséges felépíteni a forgalomhoz arányosítva, vagyis hogy az átadás utáni első olyan évben, amikorról elérhetők forgalmi adatok, mekkora költség jutott minden egyes autós által megtett kilométerre. Ebből a szempontból a 2020-ban átadott, az M7-es autópályát Zalaegerszeggel és Keszthellyel összekötő M76-os első szakasza a legrosszabb: ha az autósoknak kellene megfizetni, minden egyes kilométerért 235 forintot kellene az építés költségére kifizetni.
(Nyitóképünk illusztráció.)
