Értetlenül fogadta, és súlyosan aggályosnak nevezte a WWF Magyarország a pénteken hatályba lépő új kormányrendeletet, amely a fakitermelés szinte minden korlátozását eltörli a veszélyhelyzeti időszakra hivatkozva. A WWF szerint a lépés nem csak természetvédelmi, de az erdőgazdálkodás fenntarthatósága szempontjából is aggályos, ráadásul ilyen döntésre évtizedek óta nem volt példa – írták, és emlékeztetnek, hogy a rendelet többek között

• felfüggeszti a tarvágás tilalmát, még magas természetességű állami erdőkben is;
• az akácosok mintájára eltörli a tölgy- és bükkerdők kötelezően alkalmazandó vágáskorát (vagyis fiatalabb, még nem vágásérett fákat is ki lehet vágni);
• a tölgyeseket a kitermelés után elég sarjaztatással felújítani;
• a kivágott akácosok és más idegenhonos fafajú erdők helyén nem kell a természetes erdőtakarót helyreállítani, még védett területen sem;
• a fakitermelés során nem szükséges a vegetációs időre tekintettel lenni, vagyis az erdő lombos állapotban, és jövő tavasszal akár a madárvilág költési idejében is vágható;
• az állami erdőgazdaságok hatósági engedély nélkül építhetnek az erdőben a faanyag kiszállítására szolgáló ún. közelítőnyomokat;
• a miniszter emellett engedélyt adhat az erdőtervtől eltérő fakitermelésre is.

A kormányrendeletben szereplő lazítások olyan mértékűek, amire a huszadik században is csak rendkívüli - a jelenleginél sokkal kritikusabb - időszakokban került sor, és aminek következményeit a hazai erdők a mai napig nem heverték ki teljesen

– idézték közleményben Gálhidy Lászlót, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetőjét, aki elismeri, hogy a válságos időszakban megnövekedett faigényre választ kell adni, és aminek érdekében átmenetileg növekedhet a fakitermelés volumene, de figyelmeztet:

Ha azonban minden korlátot félretéve, válogatás nélkül éljük fel erdeink legjavát rövid idő alatt, akkor a későbbi nemzedékek számára megszűnnek az erdőgazdálkodás alapjai. Mindezzel együtt a természeti értékek - köztük egész tájegységek élővilága - is kiheverhetetlen károkat szenvedhetnek, amelyek feláldozása rövid távon sem segít az energiaválság megoldásában.

Orbán új rendeletet adott ki, könnyebb lesz a fakitermelés

A változás a tűzifa biztosítását célozza.

A WWF Magyarország értetlenül áll az olyan intézkedések előtt, amelyek a már kitermelt erdő felújításának feltételeit egyszerűsítik, mint írták ezeknek az új előírásoknak közvetlenül nincs szerepe a tűzifahiány mérséklésében, miközben lemondunk természetes erdeink helyreállításáról a védett területeinken. Minél kevésbé természetes egy erdő és minél szegényebb az élővilága, általában annál védtelenebb és sérülékenyebb a klímaváltozás hatásaival szemben, márpedig az erdők és vizesélőhelyek túlélése a saját élhető környezetünk alapját is jelenti. A tarvágások tilalma alá eddig is kevés erdő tartozott. A természetvédelmi szempontból értékes állami erdőkben e nélkül is hozzá lehetett jutni a faanyaghoz, így kérdéses, hogy mi indokolja a tarvágások visszaállítását.

"Aligha indokolható, hogy miért van szükség e drasztikus beavatkozás lehetőségének visszaállítására, amivel a 2009. évi új erdőtörvény egyik fontos vívmányát dobjuk szemétre. Ezekben a nagyrészt védett erdőkben már régen nem a fakitermelésé kellene, hogy legyen a főszerep" - idézték Gálhidy Lászlót, aki szerint most ütközik ki igazán a lakossági energiahatékonysági programok hiánya,

hiszen a kitermelt többletfa jelentős részével gyakorlatilag az utcát fűtjük.

Emellett a frissen vágott fát nem is szabadna tűzifának hívni, mivel a hatékony égéshez 20 százalék nedvességtartalom kell, amit 1-2 év szárítással lehet csak elérni. A nem eléggé kiszárított fával való fűtés pedig csak tovább fogja súlyosbítani a fűtési szezon alatt tapasztalható rossz levegőminőséget. Erre már Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője figyelmeztetett.

A WWF Magyarország példátlanul kockázatos lépésnek tartja a fakitermelés fokozását. A jó természeti állapotú erdőterületek

• segítik a klímaváltozás hatásaival szembeni védekezést,
• csökkentik a villámárvizek kialakulásának kockázatát,
• szerepük van a táji vízmegtartásban,
• védenek a talajerózió ellen.

Egészséges erdőkkel tompíthatjuk a klímaváltozás negatív hatásait

Nemcsak szénraktárak, de rekreációs és gazdasági, valamint védelmi funkciójuk is van az erdőknek: utóbbi révén tompítják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Már amennyiben maguk is ellen tudnak állni a globális felmelegedés és az emberi tevékenység gyakran pusztító kettősének. Ehhez elengedhetetlen a jó immunrendszer, amihez sokféle erdei élőlényre, mindenféle fajta őshonos, vegyes korú fára és cserjére, holt- anya- és habitatfák jelenlétére is szükség van.

A fenntarthatatlan mértékű fakitermeléssel mindezek elvesztését kockáztatjuk, és a későbbi évtizedek erdőgazdálkodásának alapjait ássuk alá – figyelmeztetnek.

Az erdőírtásról szóló kormányrendelet az ellenzéki pártoknál is kivágta a biztosítékot.

Az Orbán-kormány nemcsak megszorításokkal próbálja az ellopott és elszórt pénzek miatti költségvetési lyukat betömködni, de a jövőnket is fel akarja élni!

írta Szabó Rebeka a Párbeszéd Magyarországért nevében a Facebookon:

Karácsony Gergely budapesti főpolgármester ugyancsak a Facebookon reagált, szerinte

Ha fokozhatja még valami a klímaszorongást, az az, hogy a kormány nemhogy javítaná a kilátásainkat, de kétszeres sebességre kapcsolt abban, hogy az egész ország alatt vágja a fát, a szó legszorosabb értelmében.

A Fidesz klímagyilkos politikája újabb szintet lépett – értékelte a rendeletet az LMP, amely azt követeli a honlapján is megjelent közleményében, hogy

a bükkerdőket mindenképp vonják ki a rendelkezés alól!