Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Több mint 300 milliárd dollár irányoz elő a költségvetési hiány csökkentésére, és 369 milliárd dollárt szán az energiabiztonságra és a környezetvédelemre az a törvénycsomag, amely pénteken ment át a szenátus után az Egyesült Államok kongresszusának képviselőházán is.
A törvény csökkenti az energiaárát, amely a jelenlegi infláció egyik legfőbb oka, másrészt megerősíti a klímavédelmi programot, amely előirányozza: 40%-kal kell csökkenteni a karbonkibocsátást 2030-ig a 2005-ös szinthez viszonyítva.
Ez utóbbi különösen fontos az életszínvonal szempontjából, hiszen a klímaváltozás következményei, az egyre gyakoribb természeti katasztrófák még az inflációnál is nagyobb károkat okoznak.
Napjainkban jól látszik, milyen fontossá vált az energiabiztonság. Olajállamok autokrata vezetői túlságosan is sokáig tartották túszként az egész világot. Most Putyin mutatja ki a foga fehérét. Az olajat és földgázt exportáló diktátorok megbízhatatlan partnerek, olykor pedig kifejezetten veszélyesek lehetnek - hangsúlyozza Joseph Stiglitz professzor, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki a véleményét.
Gyógyszerárcsökkenés jöhet
Egyesült Államokban régi probléma az egészségügy árainak emelkedése, különösen a szegényebb néprétegek számára. Ebből a szempontból ez az inflációellenes törvény előrelépést jelent, hiszen megnöveli a hozzáférést az Obamacare-hez. Hogyan? A gyógyszeripar sok tízmillió dolláros plusz bevételhez jutott azzal, hogy a kormány tiltotta az áralkut. Most ez megszűnik, vagyis lehetségessé válik sok gyógyszer árának a mérséklődése. Ez a döntés önmagában csaknem 300 milliárd dollár megspórolását teszi lehetővé tíz év alatt. Az USA az élen jár a gyógyszer kutatásban, amelyet sokszor az adófizetők pénzéből végeznek, mégis a gyógyszergyárak fölözik le a hasznot. Emiatt drágábbak nálunk a gyógyszerek, mint sok más országban.
Miért kell a 15%-os globális társasági minimum adó?
A nagy cégek és a gazdag családok nem veszik ki részüket arányosan az adófizetésből. Ez nemcsak a társadalmi egyenlőtlenséget növeli, de közgazdasági szempontból sem hatékony. Az USA 10 év alatt 450 milliárd dolláros plusz bevételt remél ettől az új adótól. Ezt a pénzt az oktatásra, tudományos kutatásra és az infrastruktúra fejlesztésére lehet fordítani.
Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt növelni kell a katonai kiadásokat, de ezeket is fedezni kell valamiből.
A 15%-os globális társasági minimum adó nemcsak fedezetet biztosít, de megszünteti a globális adóversenyt, így hozzásegíti az USA-t ahhoz, hogy munkahelyeket őrizzen meg - írja Stiglitz professzor.
Janet Yellen pénzügyminiszter ötletét az OECD dolgozta ki, és hosszas egyeztetés után több mint 130 állam elfogadta. A magyar kormány kezdetben rábólintott , majd ezt visszavonta. Szijjártó Péter külügyminiszter egyeztetni próbált Washingtonban - sikertelenül.
A 15%- os globális társasági minimum adó, Putyin háborúja Ukrajnában, a klímaváltozás elleni harc, az élelmezési és energiabiztonság ügye mind azt mutatja, hogy globális együttműködésre van szükség - hangsúlyozza a Nobel-díjas közgazdász, aki rámutat arra, hogy a 15%-os globális minimumadó elleni érvek nem megalapozottak. Az ellenérvek szerint a multik úgy cselezhetik ki a minimumadót, hogy emelik az árakat és közben csökkentik a béreket. Csakhogy az USA jelenlegi társasági adója valóban a nettó nyereség után fizetendő adó, hiszen költségként szinte mindent le lehet vonni belőle.
A nyereségadó pedig ritkán vezet magasabb árakhoz és alacsonyabb bérekhez.
Az inflációellenes törvény Stiglitz szerint azonnali ármérséklődéshez vezethet, mert a piacok a jövő szempontjából árazzák be az értékpapírokat. Ha tehát a befektetők azt látják, hogy az állam komoly összegeket fektet be a megújuló energiába, akkor mérséklődhetnek az energiaárak. A mostani infláció egyik fő oka az, hogy sokan előrevetítik az inflációs trendet. Ebből a szempontból az inflációellenes törvény lassabban megvalósuló részei, mint például a klímavédelem, szintén inflációmérséklő hatásúak lehetnek már ma is - írja a közgazdász professzor, aki a Clinton kormányzat idején a gazdasági tanácsadó testület elnöke volt.
