Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Európa teljes egészét sújtja az inflációs és energiaválság, az ezekből fakadó megélhetési krízis pedig komoly társadalmi nyugtalansághoz vezethet – derül ki egy friss felmérésből.
A YouGov Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban és Lengyelországban kérdezett meg 7-7 ezer embert arról, hogy szerintük mihez vezethet a megélhetési költségek drasztikus emelkedése. A britek 57, a németek 64, a franciák 69, míg a lengyelek 75 százaléka mondta azt, hogy tiltakozáshullámhoz vezethet a drágulás, sztrájkokra pedig a britek 57, a németek 44, a franciák 65 és a lengyelek 63 százaléka számít. Franciaországban emellett tízből négy ember gondolja úgy, hogy a sárgamellényesek mozgalmának újraindulását is hozhatja a válság.
Az összes megkérdezett egyötöde azt mondta, már a megtakarításait éli fel, egytizedük pedig arról nyilatkozott, étkezéseket hagynak ki a spórolás érdekében.
A többség emellett minden országban arra számít, télen le kell húznia a termosztátot, hogy tudja fizetni a fűtésszámlákat. Legnagyobb arányban a britek nyilatkoztak így – ott az emberek kétharmada látja úgy, hogy kénytelen lesz hűvösebb lakásban élni.
A felmérés szerint az emberek minden országban kételkednek abban, hogy a kormány menedzselni tudja a megélhetési válságot. A briteknél 20 százalékkal többen bíznak a Munkáspártban, mint a kormányzó Konzervatív Pártban, míg a franciáknál a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés élvez nagyobb bizalmat Emmanuel Macron En Marche-ánál.
A statisztikák arról is árulkodnak, hogy bár a többség továbbra is Oroszországot hibáztatja az energiaválságért, növekszik azoknak az aránya, akik a nemzeti kormányokat is bűnbakként kezelik. Az emberek egyharmada úgy véli, a megélhetés mostantól soha nem lesz könnyebb, ezért a többség szorgalmazza a megújuló energiaforrásokra való átállást.
