Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Megállapodásra jutottak az energiaárak leszorításáról az uniós tagállamok vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke péntek hajnalban a belga fővárosban. A kétnaposra tervezett találkozó első munkanapját követő sajtótájékoztatón azt mondta, az egység és a tagállamok közötti szolidaritás érvényesült az energiaügyekkel kapcsolatban.
A tagállami vezetők eltökéltek az energiaárak leszorítása, a kínálat szélesítése és az energiakereslet csökkentése mellett – közölte az Európai Tanács elnöke.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy az EU immár „szilárd ütemtervvel” rendelkezik az energiaválság kezeléséhez, a tagállami vezetők megadták a szükséges stratégiai iránymutatást. A Reuters ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az éjjel 2-ig tartó ülésen nem sikerült megállapodniuk a gázársapkáról.
Közölte: az uniós bizottság a kiugró gázáremelkedések visszaszorítására új kiegészítő indexet dolgoz ki, amely jobban tükrözi a cseppfolyósított földgáz (LNG) valós piaci árát, és piaci korrekciós mechanizmust vezet be a túlzott gázárak korlátozására. Tájékoztatása szerint a tagállami vezetők megegyeztek egy uniós keret létrehozásáról a villamosenergia-termelésben alkalmazott gáz árplafonjának meghatározására. A keret magában foglal majd egy költség-haszon elemzést is – tette hozzá.
A német kancellár távozásakor azt mondta: lehetséges, hogy az Európai Tanácsnak néhány héten belül újabb, soron kívüli csúcstalálkozót kell összehívnia, ha az energiaügyekért felelős minisztereknek nem sikerül néhány héten belül tisztázniuk a most elfogadott javaslatok részleteit. Olaf Scholz reményét fejezte ki, hogy az Európai Tanácsnak „nem kell visszatérnie a tervezőasztalhoz”, és konszenzusos döntés születik a miniszterek tanácsában.
A német kancellár üdvözölte a csütörtökön létrejött francia–spanyol–portugál megállapodást a Spanyolországból a Pireneusokon át Franciaországba vezető MidCat nevű gázvezeték építésének folytatásáról, amelyhez – szavai szerint – lehetséges lesz Közép-Európa csatlakozása is.
Alexander De Croo belga miniszterelnök távozásakor megjegyezte, hogy az elfogadott dokumentum „az eddigi leghatározottabb elmozdulás a Belgium által is támogatott gázárplafon bevezetésének irányába”. Az uniós csúcs energiaügyekkel foglalkozó megbeszélésének zárónyilatkozata szerint azonnali prioritás a háztartások és a vállalkozások védelme, és az unió globális versenyképességének megőrzése.
A gazdaság ellenállóképességének fokozása érdekében az EU-nak és a tagállamoknak többet kell fektetniük az energiahatékonyságba, a szükséges infrastruktúrába, a tárolókapacitás bővítésébe és a megújuló energiatechnológiák fejlesztésébe.
Az Európai Tanács szolidaritást szorgalmaz a tagállamok között arra az esetre, ha nemzeti, regionális és uniós szinten akadozna, vagy teljesen leállna az energiaellátás.
A szöveg szerint a vezetők önkéntes közös gázvásárlásban állapodtak meg a nemzeti igényeknek megfelelően, valamint a megbízható partnerekkel folytatott tárgyalások felgyorsítását szorgalmazták.
Orbán: Ha lesz közös európai gázbeszerzés, az nem lesz kötelező Magyarországnak
A miniszterelnöknek „sikerült kiharcolnia”, hogy a hosszú távú gázszerződéseket ne érintse az uniós ársapka. Tehát a Gazprommal kötött kontraktus is megvédte.
