Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Ukrajna energiarendszerének csaknem fele leállt az orosz rakétacsapások következtében – jelentette ki Denisz Smihal (képünkön) ukrán miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatóján.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy Oroszország folytatja a rakétacsapásokat Ukrajna létfontosságú polgári infrastruktúrája ellen, amivel megfosztja az embereket a téli időszakban az áramtól, a vezetékes víztől, a fűtéstől és a kommunikációtól.
Emlékeztetett arra, hogy csak november 15-én Oroszország mintegy száz rakétát lőtt ki Ukrajna városaira. Kiemelte, hogy ilyen körülmények között Ukrajnának további támogatásra van szüksége európai partnereitől az energiaszektorban. Kiegészítő berendezések szállítására számít, valamint gáz beszerzése céljából pénzügyi forrásokra.
Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
Eltévedt rakéták és elvesztett atombombák - félelmetes, hogy ez milyen gyakori
A keddi lengyelországi tragédia is jelzi: ahol háborúznak vagy háborúra készülnek, ott veszélyben vannak a kívülállók is.
