Magyarország 2023 második negyedévében juthat hozzá a felfüggesztett uniós forrásokhoz – hangzott el egy háttérbeszélgetésen, amelyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter tartott csütörtökön Budapesten.

A két miniszter azt mondta, azért választották ezt a formáját a sajtó tájékoztatásának, mivel hivatalos értesítést még nem kapott a kormány arról, hogyan határoz az Európai Bizottság a magyar jogállamisági eljárásban, a döntés legfontosabb pontjait azonban a brüsszeli testület szerdán, szintén egy háttérbeszélgetésen elmondta az ottani sajtónak – így derülhetett ki a Politico egy késő este megjelent cikkében az, hogy a korábbi várakozásokkal ellentétben a Bizottság nem javasolja egyelőre az eljárás keretében befagyasztott, kb. 3000 ezer milliárd forintnyi forrás felszabadítását.

A cikk persze nem volt előzmény nélkül, a Spiegel, a Frankfurte Allgemeinek Zeitung és az EUrologus forrásai is hasonló lépésekről számoltak be.

"Ha Magyarországról most egy kifizetési kérelem érkezne, akkor az Európai Bizottság azt mondaná rá, hogy: nem"

Teljes kudarcot vallott az Orbán-kormány kísérlete, hogy Magyarország megfeleljen az EU korrupcióellenes kritériumainak. A vállalások jelentős része elbukott az uniós vizsgán, ami egyrészt pótvizsgát, másrészt bizonytalan ideig késlekedő és befagyasztott eurómilliárdokat jelent. A kormány lehetséges fegyvere maradt viszont a zsarolás.

A kép azonban nem ennyire egyértelmű, mert a kormány bízik abban, hogy a pénzbefagyasztás ellenére az év végéig sikerül megállapodnia a két félnek a két nagy uniós forráskeret, a 2021–2027-es hétéves költségvetés (MFF), illetve a helyreállítási alap (RRF) lehívásának feltételeit rendező dokumentumokról. Ez azért fontos, mivel ebben az esetben nem veszít forrást az ország: az RRF-nél, ha év végéig nem írják alá a tervdokumentumot, az ország számára megszavazott pénz 70 százaléka veszne el. Az MFF-nél nem ennyire sürgető az idő, hiszen a pénzt alapvetően 2029 végéig lehet felhasználni, vagyis a három operatív program (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz; Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz; Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz) esetében zárolt 65 százalék később – Gulyás Gergely szerint nagyjából 2024 második felében – kezdene el hiányozni.

AFP / Kisbenedek Attila

Az Európai Bizottság szeptember közepén, az akkor már több hónapja tartó eljárás keretében tett arra javaslatot, hogy korrupciógyanú miatt függesszék fel három operatív program 65 százalékának a kifizetését. Mivel a hétéves költségvetés esetében ekkor még nem volt meg (most sincs meg) a partnerségi megállapodást, nem valós pénzmozgást akadályozott meg a bizottság, az eljárás azonban politikai akadályt görgetett az elé, hogy megszülethessen a megállapodás a két említett keretről. A bizottság akkor 17 pont korrigálását várta el november 19-ig a magyar kormánytól, amely ennek érdekében számos törvényjavaslatot nyújtott be, és azt közölte, újabb feltételek nem lesznek.

Ennek ellenére a bizottság később azt jelezte: az RRF forrásait csak abban az esetben bocsátja Magyarország rendelkezésére, ha bizonyos változtatásokat hajt végre az igazságszolgáltatás rendszerében, erősítendő annak függetlenségét. Gulyás Gergely most elmondta: utóbbinál a kormány – mivel sarkalatos törvény módosításáról van szó – 2023. március végéig tett ígéretet a vállalására, ez azonban „csak” a kifizetést hátráltatja, a programról való megállapodást nem. (Legalábbis elméletben, vagy az uniós zsargon szerint „technikai szinten".)

A miniszter szerint a kormány maximálisan teljesítette a vállalásait, az hogy ennek ellenére nem zárja le Brüsszel az eljárást, már politikai döntés. Elismerte, hogy volt pár olyan terület, ahol elfogadták a bizottság kritikáját – példaként az egyszereplős közbeszerzési eljárásokat említette –, és szerinte voltak olyanok, amelyeket teljesen feleslegesnek tartottak, mégis lépéseket tettek a pénz érdekében.

A politikus bírálta az Európai Parlamentet is, ahol „azok a frakciók küzdenek a folyósítás ellen, ahol a magyar ellenzék tesz jelentést, ott próbálják megakadályozni a tanárok béremelését”, azt is kiemelte ugyanakkor, hogy a testület szintet lépett azzal, hogy már aláírásokat gyűjtenek annak érdekében, hogy az Európai Bizottság ellen bizalmatlansági indítványról döntsenek, ha az lezárja a Magyarország elleni jogállamisági eljárást.

Az Európai Parlament szerint inkább ne adjanak pénzt Magyarországnak

Az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak a magyar nyomásnak ellenállva el kellene fogadni a források felfüggesztését jelentő, a jogállamisági mechanizmus keretében javasolt intézkedéseket - ez a lényege annak az európai parlamenti állásfoglalásnak, amelyet nagy többséggel fogadott el az uniós testület csütörtökön.

Abban viszont biztos volt, hogy a tagállamok pénzügyminisztereit tömörítő tanácsa, várhatóan december 6-án, azt az ajánlást fogadja majd el, amelyet a Bizottságtól kap a jelenlegi hírek szerint jövő szerdán.

„Minden a menetrend szerint halad” - emelte ki Navracsics Tibor, bár azt azért a politikusok elismerték, a mostani állás szerint a pohár félig üres, félig tele van.

Uniós pénzek egyébként most is érkeznek az országba, idén várhatóan hétmilliárd euró folyhat be az államkasszába, ennek valamivel több mint fele még az előző, 2014–2020-as keretből, a többi pedig a két, egyelőre nem jóváhagyott keretből származik. Azt is megerősítették, hogy a pályázatok kiírása már folyamatos, a gazdaságfejlesztésre szánt GINOP+ programból például már több mint 460 milliárd forintnyi támogatáshoz jutottak hozzá a kedvezményezettek, és a településfejlesztési programból (TOP+) is történtek már kifizetések a magyar államkassza terhére. (Ezt utófinanszírozza meg az EU.)

Ennek magyarázata az is, hogy a felfüggesztés nem a keret egészére szól, hanem csak az érintett három operatív programra. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha megszületik a partnerségi megállapodás, akkor elhárul az akadály a tanári béremelés uniós része elől is, hiszen azt az EFOP+ keretből tervezi finanszírozni a kormány.

Gulyás Gergely elutasította azt a felvetést, hogy a kormány az eljárás lezárása érdekében blokkolna uniós döntéseket, például a globális minimumadóról szólót, vagy az Ukrajnának nyújtandó közös hitel tervét. Előbbi esetében alapvető kifogásai vannak a magyar kormánynak az adórendszerek további harmonizálásával kapcsolatban, utóbbinál pedig – emelte ki – a magyar kormány is jogosnak tartja azt, hogy Ukrajnának nyújtsanak hitelt a tagországok, de jobb megoldásnak tartanák azt, ha ezt mindenki maga tenné meg. (Ezzel kapcsolatban egyébként szerdán este látott napvilágot egy kormányhatározat.)

Gulyás Gergelyt kérdezték a gázársapkára vonatkozó új uniós javaslatról is. A miniszter azt közölte: „minden olyan ársapkát támogatunk, ami az ellátásbiztonságot nem veszélyezteti”.