szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Húszezermilliárd forintot kellene költeni arra, hogy energiatakarékos módon újítsák fel az összes, erre rászoruló házat Magyarországon. A költség egy házra vetítve is tetemes összeg, de sokaknak még így is megéri belevágni a korszerűsítésbe, annyit lehet spórolni vele utána.

Mintegy 18-19 ezer milliárd forintba kerülne a teljes magyar lakóingatlan-állomány költségoptimalizált energetikai felújítása, legalábbis idén októberi árakon számolva – derül ki a Takarék Indexből. Ez nagyjából a teljes magyar éves GDP harmada. A számot azzal is érdemes összehasonlítani, hogy tavaly az építőipar teljes termelése 5,4 ezer milliárd forint volt.

A jelenleg több mint 4,5 milliós hazai lakóingatlanok körülbelül 60 százaléka családi ház, a téglaépítésű társasházi lakások és a panellakások hozzávetőleg az állomány 20-20 százalékát teszik ki. Az ingatlanok több mint 80 százaléka 1990 előtt épült, és óriási részük elavult energetikai szempontból – olvasható a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank elemzésében.

Bár egy energetikai szempontból elavult családi ház – az 1960-as években épült, 100 négyzetméteres Kádár-kockákat vették a számítás alapjául – négyzetméterenkénti energiaigénye 500 kilowattóráról akár 139 kilowattórára csökkenhetne, vannak esetek, amikor az épület árához képest túlzott terhet jelentene belevágni a korszerűsítésbe. Egy ilyen felújítás 12 millióba is kerülhet, ami akár több is lehet, mint az épület értéke.

Az energiahatékonyság jelentős pluszt érhet az ingatlan értékének számításánál: az energetikai szempontból legrosszabb, JJ minősítésű ingatlanokhoz képest a közel nulla energiaigényű, azaz legalább BB minősítésű ingatlanok 50, de az átlagost megközelítő és az átlagos energiaosztályba tartozó lakások is jelentős, 15 és 20 százalékos prémiummal rendelkeztek már az energiaárrobbanás előtt.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!