Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A Fitch Ratings ezúttal nem módosított korábbi BBB minősítésén ütemezett felülvizsgálatakor, de negatívra vette a kilátásokat. Magyarország befektetésre ajánlott kibocsátó marad így is, de a befektetők immár romló kilátásokkal számolhatnak.
A hitelminősítő szerint gyenge pozícióban van jelenleg a magyar gazdaság, aminek alapja a kiszolgáltatottság. Ebbe beletartorzik a globálisan emelkedő kamatkörnyezet, az energiaárak, és a befektetők azt sem díjazzák, hogy ezek, és a kapcsolódó kérdéskörök politikai vitákhoz vezetnek.
A Fitch úgy látja, hogy az uniós források kifizetése nagy valószínűséggel késni fog, hiába javulnak a tárgyalási feltételek. Annak ellenére, hogy jóváhagyták Magyarország helyreállítási tervét, amely megakadályozta az 5,8 milliárd euró (a GDP 3,2%-a) támogatás 70%-ának idő előtti elvesztését, az első folyósítás feltétele, hogy Magyarország teljesítsen 27 olyan mérföldkövet, amelyek közül sok a jogállamiságra vonatkozik.
A Fitch várakozásai szerint is nagy visszaesés, lényegében nullázódás lesz a jövő évi gazdasági növekedésben.
A növekedés a 2022-es 4,7%-ról 2023-ban 0,4%-ra lassul a prognózis szerint, a kormányzat szeretne közben 1,5 százalékot elérni.
A kétszámjegyű infláció továbbra is a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét terheli, a növekvő bizonytalanság pedig a beruházási aktivitást sújtja. 2023-ban a megemelkedett infláció, a csökkenő reálbérek és a nyomott fogyasztói hangulat visszafogja várhatóan a háztartások fogyasztását.
A Fitch szerint a beruházások növekedési üteme lassulni fog, mivel az államnak csökkenteni kell a költéseit, és a beruházások is nehezebbé válnak.
A Fitch legutoljára tavaly júliusban vizsgálta a magyar besorolást, akkor megerősítette a BBB, befektetésre ajánlott minősítést, stabil kilátások mellett.
A kormányzati remény jelenleg 1,5 százalékos növekedés, az államadósság GDP-arányos 76-ról 73 százalékosra mérséklése mellett.
Varga Mihály pénzügyminiszter január 5-én jelentette be, hogy devizakötvény kibocsátással indult az év. A 4,24 milliárd dollár nagyjából negyede, 370 milliárd forint adósságkiváltásra, illetve a meglévő adósság átstrukturálására ment.
A kibocsátás háromszoros túljegyzéssel zajlott. Ezt a gazdasági kormányzat a befektetői bizalom megmutatkozásaként értékeli, piaci szereplők viszont azt látják, hogy ez inkább a jelenlegi gyenge gazdasági pozíciók miatt fizetendő felár miatt van.
A Fitch legutóbbi felülvizsgálatánál az uniós pénzekről való megállapodást tekintette pozitív forgatókönyvnek. Ez részben megtörtént de még bizonytalan, hogy az államháztartás mikor kap pénzt. Közben decemberben 24,5 százalék volt az infláció, és a kormányzat újragondolt 1,5 százalékos növekedési terve 2023-ra is optimistának tűnik.
A Pénzügyminisztérium a döntésre reagálva kiemelte: "A mostani kilátás-módosítás azt mutatja, hogy az Európai Bizottság által keltett politikai viták, a háború és a szankciós energiaválság okozta bizonytalanságok a hitelminősítői értékelésekben is megjelennek, kiemelten a régiós országokban. A Fitch Ratings Csehország és Szlovákia esetében is stabilról negatívra rontotta minősítésük kilátásait, nagyrészt a régiós energiapiaci bizonytalanságok miatt, illetve az alternatív gázforrásokhoz való hozzáférés alapján."
A hitelminősítő egyébként Csehországot tavaly októberben, Szlovákiát pedig tavaly agusztusban értékelte. Egy hete viszont közölte országértékelését a lengyelekkel kapcsolatban, ott maradt a stabil kilátást, amit az alacsony államadóssággal indokolt a Fitch.
Jövő héten a Standard & Poor’s mond ítéletet a magyar gazdaságról. Az ajánlás ott is befektetésre való, a kilátások viszont negatívak.
