Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Nyolc nagy szakszervezet hirdetett sztrájkot Emmanuel Macron nyugdíjkorhatár-emelési terve miatt – írja a BBC. A francia elnök ezt ugyanis 62 évről 64-re emelné. A tiltakozók miatt országszerte megbénultak az iskolák, a tömegközlekedés és az olajfinomító-üzemek is. A tiltakozások első napja hárommillió embert hajtott ki az utcákra, a szakszervezetek szerint a franciaországi tanárok fele csatlakozott a sztrájkhoz, ezzel rögtön számháborúba is keveredtek az oktatásügyi minisztériummal, akik szerint csupán a tanárok negyede sztrájkol.
A Macron-kormányzat annak ellenére próbálja átnyomni a nyugdíjemelési tervét, hogy közvélemény-kutatásokból tudják, hogy a választók kétharmada nem ért egyet az elképzelésükkel. Ha a kormány elveszíti a parlamenti többséget, akkor a saját pártjának képviselőin felül nagy szüksége lesz az Éric Ciotti vezette, jobboldali, konzervatív gaullisták támogatására is.
PASCAL GUYOT / AFP
Közben a párizsi nagy vonulást megelőzően több ezer ember tiltakozik Toulouse, Marseille, Nizza, Nantes és Rennes utcáin is. A hatóságok legalább 200 városban számítanak megmozdulásokra, amelyek biztosítására 11 ezer rendőrt vezényelnek ki.
Magyarországi viszonylatban mindenhonnan hatalmas számokat hallani a TotalEnergies olajfinomítóiban, illetve lerakataiban dolgozó munkások háromnegyede szüntette be a munkát, de így tett a középiskolai tanárok 55 százaléka is.
A kormány ugyan utalt arra, hogy a reformok részletein hajlandók valamicskét finomítani, de a leghatározottabban elzárkóztak a legkritikusabb pont, azaz a nyugdíjkorhatár megemelésének elvetésétől. Minden olyan reform, amelynek keretében arra kérnénk az embereket, hogy dolgozzanak tovább, népszerűtlen lenne, de minket ezen reformok végrehajtásáért választottak meg – mondta a BBC-nek Christopher Weissberg kormánypárti képviselő.
NICOLAS TUCAT / AFP
A francia nyugdíjkorhatár alacsonyabb, mint a legtöbb nyugat-európai országban, Olaszország és Németország nemrég emelte a maga korhatárát 67 évre, míg Spanyolországban 65, az Egyesült Királyságban pedig 66 éves korukig kell dolgozniuk az embereknek.
A franciáknál nagyon kevés munkavállaló rendelkezik tőkebefektetésen alapuló magánnyugdíjszámlával, viszont mostanra minden nyugdíjas után csak 1,7 munkavállaló fizet járulékot. „A rendszernek fenn kell tartania magát, mert ha nem teszi, akkor gyengülni kezd, ha pedig gyengül, akkor egy ponton az emberek el fogják veszíteni a nyugdíjaikat” – érvelt Weissberg az emelés mellett.
Szükségesnek tartja a reformokat Philippe Aghion közgazdász professzor is, mivel a Franciaország strukturális deficite (azaz a gazdaság egyensúlyi állapotában is jelentkező hiány) mintegy 13 milliárd euróra rúg, és a nyugdíjkorhatár emelése emelné a munkavállalók számarányát is. „Ez előteremthetné a kormányzat számára azokat a forrásokat, amiket aztán az oktatás, illetve az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére, valamint az innovációra és az ipar kizöldítésére fordíthat.
