A kormány látványos hátraarca, vagyis a Nemzetközi Beruházási Bankból (NBB) való magyar kivonulást deklaráló kormánydöntés óta nagy a hallgatás az orosz hátterű, budapesti központú pénzintézet körül. Ezután Magyarország már nem bankhatalom, az NBB jelenét pedig az ellehetetlenülés, jövőjét a kilátástalanság jellemzi.

„Ez nem piszlicsáré ügy, ez csak az első lépés" - Dezső András az amerikai szankciókról a Fülke Extrában

Orbán Viktor és propagandagépezete megtehette volna, hogy változtat az oroszpolitikáján, ehelyett egy háború kellős közepén nekiment a legfőbb katonai szövetségesének. Nem meglepő, hogy az Egyesült Államok befolyásoló ügynökként tekint Orbán Viktorra, a befolyásoló ügynököket pedig kiszorítják - véli szakújságíró kollégánk, Dezső András, aki videós podcastunkban magyarázta el, milyen folyamat kezdetét jelenthetik a Nemzetközi Beruházási Bankra kivetett amerikai szankciók.

Így lehet ez a számláival is. Arról hétfőn írt a Direkt36, hogy a háború kitörése után az OTP úgy döntött, megszünteti a bankkal kötött szerződést, ezt követően az MKB sietett az NBB segítségére. Az Indexnek azonban "bankpiaci források" már azt közölték: "miután a kormány eldöntötte, hogy megszünteti a részesedését, azonnal megkezdődtek a tárgyalások a számla megszüntetéséről".

Egy sor fontos kérdés azonban így is lezáratlan maradt.

Amit az orosz "kémbankról" röviden tudni kell

A budapesti székhelyű orosz bank amerikai szankciós listára került, összeszedtük a legfontosabb információkat róla.

A hvg.hu még pénteken fordult a kormányhoz és az NBB-hez is kérdéseivel, de azóta sem kaptunk választ arra, hogy a kilépést deklaráló döntés magával vonja-e a pénzintézetnek még 2015-ben, illetve 2019-ben törvénnyel biztosított széleskörű jogokat és kiváltságokat, vagyis érvényben maradnak-e ezek a korábbi döntések, vagy tervezi-e a kormány ezek módosítását, visszavonását?

A bank is hallgat például arról, hogy ezek után képes lesz-e folytatni tevékenységét, mik a tervei.

Arról se tudni, van-e már megállapodás arról, hogy a bank 25,27 százalékos magyar részesedésének visszafizetése milyen ütemezésben várható, a bank megtartja-e budapesti székhelyét, vagy kivonul Magyarországról és eladja például a Duna parti szákházát, a Lánchíd palotát?

Utóbbi, a Lánchíd mellett, a budai oldalon, a Fő utca 1. szám alatt található, idén 154 éves, 5500 négyzetméteres épület tulajdonjoga az államtól több magánvállalkozás után 2013-ban került a Nobilis Kristóf üzletemberhez – fia, Nobilis Márton jelenleg az Agrárminisztérium államtitkára – köthető DÖB-68 Zrt.-hez, amelytől 2020-ban vásárolta meg a bank 8,89 milliárd forintért.

Varga Mihály pénzügyminiszter is részt vett a 2021-es ünnepélyes székházavatón

MTI / Balogh Zoltán

Ennél sokkal nagyobb – a Népszava számítása szerint – 74 milliárd forint az az összeg, amit a bank a magyar államnak kell visszafizessen a 25,27 százalékos tulajdonrészért a kivonulás után. De intő jel, hogy a bank más távozó EU-tagállamok – Bulgária, Románia, Szlovákia, Csehország – részét sem tudja egyben kifizetni az alaptőkéből: Szlovákiától például a bank 10 éves részlet-visszafizetést kért.

Miközben az amerikai szankciók bejelentése után rövid ideig úgy tűnt, a magyar kormányon múlik, van-e jövője az EU-ban a szankciók alá vont banknak, a magyar kilépés után egyre valószínűbb, hogy nincs – nemhogy az EU-ban, általában sem. Boros Imre szerint, aki a bank egyik magyar igazgatósági tagja volt, az oroszok is ki fognak lépni, és az egész bank megszűnik.

Boros Imre, a bank igazgatósági tagja, az Orbán-kormány egykori minisztere

MTI / Kovács Attila

Az amerikai szankciók és ennek nyomán Magyarország kilépése már csak az utolsó csepp lehetett a pohárban, mivel – amint arról február végén elsőként a HVG számolt be megszerzett belső levelezések alapján – hosszú ideje zárolva vannak a bank pénzeszközei a világ egyik legnagyobb pénzügyi értékpapír-tranzakciós cége, az Euroclear rendszerében.

Kritikus állapotban van a „kémbankként" emlegetett budapesti székhelyű orosz beruházási bank

Hosszú ideje zárolva vannak a budapesti székhelyű, de orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank pénzeszközei a világ egyik legnagyobb pénzügyi értékpapír-tranzakciós cége, az Euroclear rendszerében. Egy kiszivárgott dokumentum szerint a bank próbálta feloldatni a zárolást, de a belga pénzügyminisztérium hajthatatlannak tűnik, pedig még Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter is lobbizott a bank érdekében.

A magyar kilépés után egyébként Boros Imre mellett búcsúzhat igazgatósági tagságától Polai György Patrik pénzügyminisztériumi főosztályvezető és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is, aki a bank "magyarországi kormányzója" címet viseli. A hvg360 a kiszivárgott dokumentumok között olyan levelet is talált Nagy Márton nevével, amely a belga pénzügyminisztériumnál lobbizik a bank pénzeszközei zárolásának feloldása érdekében. A gazdaságfejlesztési tárca azt állította ezután, hogy a miniszter nem küldött ilyen levelet.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, a magyar kormányzó

MTI / Koszticsák Szilárd

Addig is azonban, amíg a bank működik, és Budapesten van a központja, és főleg, amíg nem vonja vissza az Orbán-kormány a banknak 2019-ben, törvénnyel biztosított kiváltságokat, maradnak a sok kritikát kiváltó, a nagyvonalúnál is bőkezűbben mért engedmények, amelyek bizonyos esetekben felérnek a külföldi államoknak járó mentességekkel, diplomáciai előjogokkal. Csak néhány példa:

• Eredetileg az állam biztosította, bérelte volna a bank budapesti székházát is, de a Lánchíd palota megvásárlása miatt erre nem volt szükség.
• Magyarország biztosítja viszont az NBB-nek a bankelnök hivatalos rezidenciáját, emellett ennek az ingatlannak a "biztonságát és nyugalmát".
• A bank székháza és az elnöki rezidencia tiltott terület a magyar hatóságoknak, mert a diplomáciai képviseletekre vonatkozó védelem illeti meg őket.
• A bank ingóságait nem foglalhatja le, kobozhatja el, sajátíthatja ki sem végrehajtó, sem bíróság, sem törvényi úton bárki más.
• A bank minden tulajdona és eszközei mentesülnek mindenféle korlátozás, szabályozás, ellenőrzés és moratórum alól.
• A bankot nem ellenőrzi pénzügyi vagy szabályozói felügyelet, ha az ügyleteihez szüksége van valamilyen speciális engedélyre, azt megadottnak kell tekinteni.
• A bank minden tulajdona és tevékenysége, művelete mentességet kap „mindenféle jogi eljárás, közigazgatási vagy bírósági eljárás alól, kivéve, ha a bank lemondott mentességéről”.
• Semmilyen adót, közterhet, szolgáltatási díjat nem kell fizetnie a magyarországi eszközei, jövedelme és tulajdona után.
• A bank nem magyar dolgozói és elsősorban a bank vezetősége – elnöke, igazgatói és kormányzói, azok családtagjaik – diplomáciai mentességben részesülnek.
• Korlátozás nélkül, állampolgárságtól függetlenül jöhetnek Magyarországra azon szakértők és tanácsadók is, akikről a bank azt mondja, hogy az ő érdekében vesznek részt helyszíni látogatásokon.

Ha már szóba kerültek a bank felsővezetői, érdemes megemlíteni közülük azokat, akiket a bejelentett amerikai szankciók név szerint is érintenek. Ők hárman: Nyikolaj Koszov, a bank elnöke, Laszlóczki Imre, a bank magyar alelnöke és Georgij Potapov az intézmény kormányzótanácsának elnökhelyettese. Nézzük kicsit részletesebben, kik ők:

1. Nyikolaj Koszov 2012. szeptember 17-től lett a Nemzetközi Beruházási Bank elnöke, és híres KGB-s családból származik
2. Laszlóczki Imre Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban volt rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, de dolgozott Oroszországban is
3. Georgij Potapov hitelezési és befektetési portfólió felelős 2013 óta dolgozik a bankban, előtte a Roszatomban illetve az orosz külügyminisztériumban is dolgozott

Közülük Laszlóczki vérbeli karrierdiplomata, aki 1987 óta az összes kormány alatt a külügyben dolgozott. Egészen 2019-ig, amikor átigazolt a Nemzetközi Beruházási Bankhoz. Annak idején interjút is adott a hvg.hu-nak, és azt mondta: "a bank egy teljesen apolitikus intézmény, a különböző országok belügyeivel vagy külpolitikai kérdésekkel nem foglalkozunk, a mi dolgunk az üzlet."

Ki az a Laszlóczki Imre, akit az USA szankciós listára vett?

Laszlóczki Imre vérbeli karrierdiplomata, aki 1987 óta az összes kormány alatt a külügyben dolgozott. Egészen 2019-ig, amikor átigazolt a most vele együtt amerikai szankciók alá vont orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankhoz.

Ugyancsak Laszlóczki Imre beszélt korábban arról is, hogyan került Budapestre a bank: felmerült, hogy “a banknak további növekedési lehetőséget jelentene, ha át tudná tenni a székhelyét egy európai fővárosba. És hát a magyar kormány volt a leggyorsabb, kaptak a lehetőségen, hogy egy nemzetközi beruházási bankot Magyarországra lehet hozni – az egész térségben nincs ilyen.”

Négy állítás az USA szankciós listájára került magyar bankártól a „kémbankról"

Laszlóczki Imre, a budapesti székhelyű orosz „kémbank" most amerikai szankciós listára került magyar alelnöke 2019-ben adott interjút a hvg.hu-nak. Akkor mesélt arról, miért Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója után jelentették be a bank Budapestre költözését, illetve mit szólnak a kezdettől fogva őket ért vádakhoz.

A bank magyar alelnöke annak idején a kémvádakra is reagált: ezen hol nevetnek, hol bosszantja őket. Ugyanis a kezdetektől felmerült, hogy az intézmény az orosz kormány vagy titkosszolgálat trójai falova lesz. Nemrég a Politico is arról írt:

az európai kémelhárítás leggyengébb láncszeme Magyarország, a bank pedig a nyugat szerint logisztikai hátteret nyújt az orosz hírszerzésnek.

A KGB-s családból származó elnök, Nyikolaj Koszov korábban kifejtette: “politikai befolyás a bankban nincs, és nem is lesz”. Azt is állította, hogy a bankban nincsenek kémek. Szülei titkosszolgálati érintettségéról pedig azt mondta: "nagyon büszke vagyok a szüleimre. Más korban éltek, annak a kornak a körülményeinek és követelményeinek megfelelően."

A Moszkvából Budapestre költöző bank elnöke: Nincsenek köztünk kémek

Bemutatkozott a Budapestre költöző, jelentős részben orosz beruházási bank vezetése. Az elnök szerint a bankban nincs és nem is lesz politikai befolyás, kémek pedig egész biztosan nincsenek köztük. Szinte teljes vezetésével, Nyikolaj Koszov elnökkel, négy alelnökkel, egyik igazgatójával és vezető közgazdászával mutatta be Budapesten a beköltözés előtt álló Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) a bank stratégiáját és terveit.

A Koszov-családról korábban a Privátbankár írt. Az anya, Jelena Koszova 2014-es halálakor az orosz TASSZ hírügynökség úgy jellemezte őt, mint “tehetséges szobrász és a XX. század egyik legkülönlegesebb kéme". Jelena Koszova 1949-ben érkezett New Yorkba, az ENSZ-nek dolgozva kettős életet élt és aktívan vett részt amerikai katonai titkok megszerzésében.

Nyikolaj Koszov bankvezér a székházavatón Varga Mihály pénzügyminiszterrel szalagot vág

MTI / Balogh Zoltán

Jelena a hetvenes években költözött Budapestre a férjével. A férjét, Nyikolaj Koszov vezérőrnagyot ugyanis kinevezték a KGB magyarországi főnökévé és a család aztán 12 évig élt a magyar fővárosban. A KGB rezidens irodája annak idején a Belügyminisztérium Roosevelt téri székházában az első emeleten volt, közvetlenül a magyar államtitkár szobája mellett.

Ami pedig magát a későbbi bankvezér fiukat illeti, ifjabb Nyikolaj Koszov az orosz külügyminisztérium kötelékébe került, és a külügyi pályafutás mellett 1993-ban kezd el vezető beosztásokat betölteni orosz állami cégeknél. Oknyomozó cikkek szerint ráadásul Koszovnak pénzmosásgyanús tevékenységhez is köze lehet, a Panama-iratok hat ilyen offshore cégének adatait szivárogtatták ki.

2021. május 20. - Kémjátszma: Putyin betette a lábát a résbe, Orbán meg kitárja előtte az ajtót

A sokszor kémbanknak titulált Nemzetközi Beruházási Bank több vezetője elleni amerikai büntetőintézkedések mostani elrendelése előtt csaknem két évvel írtuk itt a hvg360-on, hogy Magyarország az orosz ügynökök bázisává vált, mert Moszkvának az a célja, hogy meggyengítse az európai és euroatlanti intézményeket, és ebben partnerre talált Orbán Viktorban. Alább 2021 májusi cikkünket közöljük újra.