Az Európai Unió Tanácsa olyan új szabályokat fogadott el, amelyek a férfiak és a nők bére közötti szakadékot hivatottak csökkenteni. Ennek értelmében:
- az uniós vállalatoknak meg kell osztaniuk egymással az információkat arról, hogy mennyit fizetnek a nőknek és a férfiaknak az egyenlő értékű munkáért,
- lépéseket kell tenniük, ha a nemek közötti bérszakadék meghaladja az 5 százalékot.
Az új szabályok kötelezővé teszik a munkáltatók számára, hogy akár az álláshirdetésben, akár az interjú előtt tájékoztassák az álláskeresőket a meghirdetett állások kezdő fizetéséről vagy fizetési tartományáról. A munkáltatók a továbbiakban nem kérdezhetik meg a jelölteket fizetési előzményeikről.
Ha az anya nő, akkor egy nő anya kell, hogy legyen? A kormány kommunikációja és intézkedései efelé mutatnak, de Novák Katalin is mindent elkövetett, hogy ne inspiráljon fiatal nőket másra, mint szülésre. Hogyan érinti ez a propaganda-meseországon túli, 21. századi nőket? Kollégáink személyes tapasztalataikat mondták el nőnap előtt.
A munkába állást követően a munkavállalók jogosultak lesznek tájékoztatást kérni munkáltatóiktól az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző munkavállalói kategóriák átlagos bérszintjéről, nemek szerinti bontásban. Hozzáférhetnek továbbá a fizetés és a szakmai előmenetel meghatározásához használt feltételekhez, amelyeknek objektívnek és nemi szempontból semlegesnek kell lenniük.
A több mint 250 alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak évente jelentést kell tenniük az illetékes nemzeti hatóságnak a szervezetükön belüli nemek közötti bérszakadékról.
A kisebb szervezetek – kezdetben a 150 alkalmazottat nem meghaladó foglalkoztatók – esetében háromévente lesz jelentéstételi kötelezettség.
Amennyiben a jelentés 5 százalékot meghaladó bérszakadékot tár fel, amely objektív, nemi szempontból semleges kritériumokkal nem indokolható, a vállalatoknak a munkavállalók képviselőivel együttműködésben végzett közös bérértékelés formájában kell lépéseket tenniük.
Az új irányelv értelmében azok a munkavállalók, akik nemi alapú bérdiszkriminációt szenvedtek el, kártérítésben részesülhetnek, beleértve a hátralék és a kapcsolódó bónuszok vagy természetbeni kifizetések teljes megtérítését.
Míg a bérdiszkriminációs ügyekben a bizonyítási teher hagyományosan a munkavállalóra hárul, a jövőben a munkáltatón múlik annak bizonyítása, hogy nem sértette meg az egyenlő díjazásra és a bérek átláthatóságára vonatkozó uniós szabályokat. A jogsértésekért kiszabott szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, és pénzbírságot is magukban foglalnak.
Az irányelv olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek biztosítják a megváltozott munkaképességű munkavállalók igényeinek figyelembevételét.
A bérek átláthatóságáról szóló irányelv hivatalos kihirdetésével lép hatályba. A tagországoknak ezt követően legfeljebb három év áll rendelkezésükre, hogy nemzeti jogszabályaikat az új szabályok figyelembevételével kiigazítsák.
Ritkán fordul elő, hogy kifejezetten nőjogi szempontból olvassuk a híreket vagy gondolunk vissza arra, hogy milyen volt egy adott év, de most mégis megtesszük.