Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Az Európai Unió Tanácsa olyan új szabályokat fogadott el, amelyek a férfiak és a nők bére közötti szakadékot hivatottak csökkenteni. Ennek értelmében:
- az uniós vállalatoknak meg kell osztaniuk egymással az információkat arról, hogy mennyit fizetnek a nőknek és a férfiaknak az egyenlő értékű munkáért,
- lépéseket kell tenniük, ha a nemek közötti bérszakadék meghaladja az 5 százalékot.
Az új szabályok kötelezővé teszik a munkáltatók számára, hogy akár az álláshirdetésben, akár az interjú előtt tájékoztassák az álláskeresőket a meghirdetett állások kezdő fizetéséről vagy fizetési tartományáról. A munkáltatók a továbbiakban nem kérdezhetik meg a jelölteket fizetési előzményeikről.
Fülke: A női egyenlőség, mint a jogállam, itthon csak papíron létezik
Ha az anya nő, akkor egy nő anya kell, hogy legyen? A kormány kommunikációja és intézkedései efelé mutatnak, de Novák Katalin is mindent elkövetett, hogy ne inspiráljon fiatal nőket másra, mint szülésre. Hogyan érinti ez a propaganda-meseországon túli, 21. századi nőket? Kollégáink személyes tapasztalataikat mondták el nőnap előtt.
A munkába állást követően a munkavállalók jogosultak lesznek tájékoztatást kérni munkáltatóiktól az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző munkavállalói kategóriák átlagos bérszintjéről, nemek szerinti bontásban. Hozzáférhetnek továbbá a fizetés és a szakmai előmenetel meghatározásához használt feltételekhez, amelyeknek objektívnek és nemi szempontból semlegesnek kell lenniük.
A több mint 250 alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak évente jelentést kell tenniük az illetékes nemzeti hatóságnak a szervezetükön belüli nemek közötti bérszakadékról.
A kisebb szervezetek – kezdetben a 150 alkalmazottat nem meghaladó foglalkoztatók – esetében háromévente lesz jelentéstételi kötelezettség.
Amennyiben a jelentés 5 százalékot meghaladó bérszakadékot tár fel, amely objektív, nemi szempontból semleges kritériumokkal nem indokolható, a vállalatoknak a munkavállalók képviselőivel együttműködésben végzett közös bérértékelés formájában kell lépéseket tenniük.
Az új irányelv értelmében azok a munkavállalók, akik nemi alapú bérdiszkriminációt szenvedtek el, kártérítésben részesülhetnek, beleértve a hátralék és a kapcsolódó bónuszok vagy természetbeni kifizetések teljes megtérítését.
Míg a bérdiszkriminációs ügyekben a bizonyítási teher hagyományosan a munkavállalóra hárul, a jövőben a munkáltatón múlik annak bizonyítása, hogy nem sértette meg az egyenlő díjazásra és a bérek átláthatóságára vonatkozó uniós szabályokat. A jogsértésekért kiszabott szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, és pénzbírságot is magukban foglalnak.
Az irányelv olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek biztosítják a megváltozott munkaképességű munkavállalók igényeinek figyelembevételét.
A bérek átláthatóságáról szóló irányelv hivatalos kihirdetésével lép hatályba. A tagországoknak ezt követően legfeljebb három év áll rendelkezésükre, hogy nemzeti jogszabályaikat az új szabályok figyelembevételével kiigazítsák.
„Egy bántalmazó kormány mindig bántalmazó eszközökkel operál"
Ritkán fordul elő, hogy kifejezetten nőjogi szempontból olvassuk a híreket vagy gondolunk vissza arra, hogy milyen volt egy adott év, de most mégis megtesszük.
