Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Frissítés: lapunk csütörtök esti megkeresésére péntek este válaszolt a Területfejlesztési Minisztérium. Mint az üggyel kapcsolatban írták: "Az értesülés nem helytálló, semmilyen hivatalos benyújtás nem történt a REPowerEU fejezet hazai forráskeretéből vagy az RRF hitelkeretből tervezett beruházások köréről. Jelenleg szakmai egyeztetések zajlanak a lehetséges és elfogadható projektelemekről az Európai Bizottsággal. Az előkészítő munka eredményeként kialakult tervezetet az észrevételek megtételére lehetőséget biztosítva fogjuk a megfelelő időben társadalmi egyeztetésre bocsátani.
A forrásokból elsősorban az energetikai infrastruktúra és létesítmények fejlesztését, az energiaigény csökkentésének ösztönzését, a tiszta, környezetkímélő energiaforrások nagyobb arányú hasznosítását és az energiaszuverenitás megteremtését szolgáló fejlesztések támogathatók. A REPowerEU felhasználására és az RRF hitelrészre vonatkozó terv szakmai előkészítését az Energiaügyi Minisztérium a megszabott határidők figyelembe vételével végzi.”
Benyújtotta a kormány az EU-nak a REPowerEU 275 milliárd forintos keretéből, és az uniós helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) 3400 milliárd forintos hitelrészéből finanszírozni szándékozott projektlistát – értesült a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), amely jelezte,
a kormány mindezt a szükséges monitoring bizottsági és társadalmi konzultáció nélkül tette meg.
A természetvédők élesen kritizálják a lépést, részben azért, mert a kormány egyáltalán nem konzultált róla, pedig ezt meg kellett volna tennie – ezt aggasztónak is nevezte Botár Alexandra, a szervezet éghajlatvédelem és energia programigazgatója –, részben pedig azért, mert szerintük a REPowerEU és az RRF révén rendelkezésre álló, elvileg az energiaátmenetet célzó források felhasználásánál nem kezelték prioritásként a lakossági épületenergetikai programokat. Az MTVSZ szerint
félő, hogy a kormány nagy teljesítményű gázerőművek építését és erőltetett, más újraiparosító gigaprojekteket finanszírozna a forrásokból, ami elhibázott irány.
Ehelyett inkább egy hosszú, évente 100-150 ezer lakás korszerűsítését megvalósító programra kellene fordítani az uniós és hazai közpénzes forrásokat. Ezzel ugyanis egyszerre lehetne érdemben felgyorsítani a hazai energiaátmenetet, csökkenteni a fosszilis energiahordozóktól való függőséget és a primer energiaigényt – érvelnek, nem először:
Itt a régóta várt lehetőség az otthonok energetikai felújítására, a környezetvédők azt kérik, éljen vele okosan a kormány
Egyedülálló és régóta várt lehetőség nyílik a kormány számára a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint, hogy az uniós támogatások révén nagy lendületet adjon a hazai lakások régóta sürgető energetikai felújításának. Ha jól használják fel a több ezer milliárdos forrást, nem csak a rezsi, de az energiahordozó-függőség és az energiaszegénység is csökkenthető.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a kérdéses projektek hosszú távra, 2030-2040-re, sőt azon túl is meghatározzák Magyarország energiapolitikáját, energiatermelési és -fogyasztási szerkezetét, infrastruktúráját, és emlékeztetnek is, mely projektekről lehet szó:
- három új gázerőmű építéséről 1600 MW összkapacitással,
- a lignitalapú áramtermelés növelésének előkészítéséről (vagyis a korábban még bezárni, pontosabban átalakítani szándékozott Mátrai Erőmű tovább, akár 40 évig történő lehetséges üzemeltetéséről).
Lignitreneszánszról álmodik Orbán Viktor, de szinte semmi nem adott ahhoz, sőt, kárt is okozna
A miniszterelnök az energiaválságot enyhítené a barnakőszén-bányászat felpörgetésével, nem törődve a széntüzelés környezeti ártalmaival. Ráadásul ember sem nagyon akad, akit a föld kincseiért a mélybe lehetne küldeni.
Az MTVSZ szerint mindezek a fejlesztések nem az energiaválság rövid távú kezelését célozzák, hanem közép- és hosszú távon is meghatározzák a hazai energiaellátást, ráadásul a 2030-ig Magyarországra érkező rengeteg uniós forrásnál akár nagyságrendileg nagyobb közpénzt kötnek le hosszú távra, miközben tovább növelik a fosszilis energiafüggőséget.
Az erőműberuházások emellett nehezen összeegyeztethetők azzal az energiaátmeneti ambíciószinttel, amit Nemzeti Energia- és Klímaterv és a Nemzeti Energiastratégia felülvizsgálata során el szeretnének érni – figyelmeztettek.
„A Nemzeti Energia- és Klímatervet, energiastratégiát és a rendelkezésre álló uniós és hazai forrásokat nem szabad alárendelni az újraiparosításnak és benne a fosszilis erőművi bővítéseknek. Eközben az energiaválság megoldásához az egyik legköltséghatékonyabb intézkedés, mint a lakóépületek felújítása vagy a megújulóenergia-közösségek kialakítása és fenntartása nem kap kellő támogatást és kereteket. Félő, hogy a nemrég bejelentett nagymértékű erőműfejlesztések elvonják az energiaátmenetre fordítható uniós és/vagy állami források jelentős részét, és így lecsökkentik vagy kiszorítják a tervekből a régóta várt lakásfelújítási támogatási programot” – idézték a közleményben Botár Alexát, és egy infografikát is készítettek, hogy érzékeltessék, a forrásoknak mekkora részét foglalhatják le a lehetséges rossz irányú fejlesztések:
Magyar Természetvédők Szövetsége
Arról korábban a Telexen lehetett olvasni, hogy a kormány leginkább energetikai beruházásokra szeretné költeni az RRF-hiteleket. A 6000 milliárd forintos energiatervben így többek között az Adria-vezetékre, a Dunai Finomítóra, energiaközösségekre, gáztárolói kapacitásbővítésre, hálózatfejlesztésre, hidrogén alkalmazásának fejlesztésére, a hulladék energetikai hasznosítására, megújuló energiára, a földgázszállítás korszerűsítésére, szén-dioxid-megkötési technológiákra, távhőrendszerekre, szerbiai vízerőműfejlesztésre, illetve még a víziközművekre fordítanák az uniós forrásokat.
