Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
„Bezárjuk az utolsó nagy szénerőművet, a Mátrai Hőerőművet” – mondta szó szerint Áder János köztársasági elnök a főleg iskoláknak szóló Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét nyitóelőadásán. Arról az erőműről van szó, aminek többségi tulajdonrészét a magyar állam, illetve az állami villamosművek, az MVM nagyon sok (sőt, ami azt illeti még annál is több) pénzért vett meg Mészáros Lőrinc érdekeltségéből. Az indoklás szerint azért, hogy a szenes áramtermelést gázosra és biomasszásra cserélve „átalakítsa”, „fejlessze” az erőművet.
Persze lehetett sejteni, hogy a kormány nem gondolta meg magát, s ha esetleg meggondolná, ennek bejelentését nem Áder Jánosra bízná. Ezt a Köztársasági Elnöki Hivatal megerősítette a hvg.hu-nak: „Elnök úr videóüzenete az iskolai fenntarthatósági hétre készült, és a gyerekek nyelvén, egyszerűségre és a lényegre törekedve fogalmazta meg a mondanivalóját. (Szó szerint: »… bezárjuk az utolsó nagy szénerőművet…«) Ez azt jelenti, hogy (a CO2-kibocsátás csökkentése érdekében) az erőművi szénégetést befejezzük. De nem jelenti azt, hogy a gyöngyösi embereknek munkát adó vállalat megszűnik létezni. Az átalakítás célja a tiszta energiatermelés lehetőségének kialakítása, és ennek része a munkahelyek számának megőrzése.”
Az „erőmű” jelentésébe végül is persze belefér a kétféle értelmezés. A szó vonatkozhat a szűk értelemben vett áramtermelő egységekre (blokkokra) és az azokhoz szorosan kapcsolódó infrastruktúrára, illetve a vállalatra (a Mátrai Erőmű Zrt.-re) és/vagy a telephelyen található összes berendezésre, infrastruktúrára.
Szóval, végül is be lehet zárni az „erőművet”, miközben fejlesztjük az „erőművet”. Pontosan és precízen egyébként az fog történni, hogy Mátrai Erőmű Zrt. keretein belül elbontják a széntüzelésű blokkokat és a széntüzelésű áramtermeléshez szorosan kapcsolódó egyéb berendezéseket, a telephely területén emellett új, gáz- és biomassza-tüzelésű blokkokat építenek fel, amelyek a telephelyen meglévő infrastruktúrát fogják használni, például az elektromos hálózat betáplálási pontjait stb.
Azért érdemes megjegyezni, hogy amikor meg azt magyarázzák, miért kell az adófizetőknek gyanúsan túlárazottan megvenni egy veszteséges, elavult, környezetkárosító erőművet a miniszterelnök barátjától, akkor a kormány az „átalakítás” és a „fejlesztés” szavakhoz nyúl. Ellenben mikor a klímavédelem a téma, a köztársasági elnök a „bezárás” szót választja – csak hogy a gyerekek is értsék.
A GVH nem vizsgálhatja, hogy az állam 17 milliárdért megvette Mészáros erőművét
Nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás lett, hogy az állam 17,4 milliárdért megvette Mészáros Lőrinc érdekeltségétől a Mátrai Erőmű 73 százalékát. Két évvel korábban Mészárosék 5,9 milliárdot fizettek ezért a részesedésért, igaz azóta az erőmű gazdagabb lett egy biomassza üzemmel.
