Lignitreneszánszról álmodik Orbán Viktor, de szinte semmi nem adott ahhoz, sőt, kárt is okozna

Mintha visszaforgatták volna az idő kerekét. Az energia-vészhelyzet ürügyén teljes gőzzel beindult a barnakőszénprogram, miután Orbán Viktor úgy találta: szükség van a magyar szénre. Ennek jegyében a borsodi Kisgyőr általános iskolája kapta meg az első adag szenet a téli fűtéshez.

A győzelmi jelentésnek is beillő tudósítások szerint mind a diákok, mind a tanárok örömmel fogadták a küldeményt, nyugtázva, hogy a megnövekedett rezsi ellenére sem kell majd fázniuk. A bökkenő csak az, hogy efféle juttatásra tömegesen aligha számíthatnak az iskolák és a közintézmények, pedig a Belügyminisztérium felmérése szerint több mint 800 helyről igényeltek a fűtési időszakra összesen 33 ezer tonna szenet.

Ám hiába a kormányfői ukáz, nemcsak a környezetvédők, de még a szakmában dolgozók szerint is lehetetlen visszatérni a barnakőszén-bányászathoz és érdemben növelni a lignittüzelést. Magyarországon ugyanis 2014-re szinte az összes mélyművelésű szénbányát bezárták.

Keresztbe tesz a klímaharcnak, hogy pillanatnyilag óriási üzlet a szén

Rekordszintre nőtt a szén ára, és a bányatársaságok nyeresége, sőt a fűtőanyag globális fogyasztása is csúcsot dönthet. Az energiaínség hátrébb sorolja az éghajlatváltozási szempontokat.