Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Már a magyar termelők is panaszkodnak arra, hogy drágák a gyümölcsök a magyar boltokban. Ennek oka, hogy a hazai üzletekben nem magyar, hanem külföldi termelők portékája van, a piaci verseny logikáját pedig felülírják az áfacsalók – állítják a magyar kertészek az e heti HVG-ben.
A gazdák szerint a gond az, hogy a környező országokban 5–10 százalék a friss zöldség és gyümölcs áfakulcsa, így a 27 százalékos adókulccsal működő Magyarország az áfacsalás bölcsője lett.
Az adatok jól mutatják, hogy Magyarország 3-4 éve nettó gyümölcs- és zöldségimportőr lett, még akkor is, ha a mérlegből kihagyjuk a déligyümölcsöket: almából, krumpliból és vöröshagymából is több jön be az országba, mint amennyit a termelők exportálnak. A lengyel burgonyát sokszor nem is étkezésre, hanem vodkagyártásra szánták, a magyar fogyasztók mégis azt eszik.
A gazdák szerint a rendszer úgy épül fel, hogy azok az importőrök, akik „rosszban sántikálnak", Magyarországra érkezve papíron egy láncolaton keresztül adják tovább az árut, amíg az meg nem érkezik a nagybani piacokra, netán illegális éjszakai vásárokra, és közben a hálózat minden egyes tagja visszaigényli az áfát. Így ennél a láncolatnál akkora profit jön össze, hogy alá tudnak ígérni a magyar termelőknek, aminek a kiskereskedők örülnek, hiszen így gond nélkül rá tudják tenni a maguk hasznát.
A magyar termelők abban is igazolva látják az áfa elcsalásának tényét, hogy ha megpróbálják maguk behozni a külföldi árut – a saját exporttevékenységük alapján jól ismerik a kinti piacot és az ottani felvásárlási árakat –, sehogy sem tudnak olyan olcsón beszerezni például olasz kajszit, mint ami sok importőr magyarországi áraiból következne. Ha ugyanis a beszerzési árra ráteszik a maguk logisztikai költségét és árrését, akkor nem tudnak versenyképes ajánlatot adni a magyarországi felvásárlóknak. A különbséget csak az áfa többszöri visszaigénylésével tudják magyarázni, amit szerintük az is megkönnyít, hogy a magyar adóhivatal csupán a magyar adatokra lát rá online, a külföldieket csak 4-5 hónap elmúltával kapja meg.
Hogy mit szól ehhez a NAV és a Pénzügyminisztérium, vagy akár a kertészek szakmai szervezete, és miért tartják reménysugárnak a gazdák, hogy Mészáros Lőrinc agrárbirodalma gyümölcstermesztésbe kezdett, kiderül a csütörtökön megjelenő HVG hetilapból és hamarosan a hvg360-ról is.
HVG
