Véget kell vetni az Amazonas őserdeinek kipusztításának, ebben egyetértettek a nyolc érintett állam vezetői, de a közös 2030-as dátumot nem fogadták el. Brazília, a leginkább érintett ország, már ezt a határidőt jelölte ki, hiszen Lula elnök ezzel kampányolt a szélsőjobboldali Bolsonaróval szemben.

Brazíliában a korábbi elnök nem vette komolyan a környezetvédelmet, és teljes mértékben támogatta azokat a vállalkozásokat, melyek tovább irtották az őserdőt az Amazonas vidékén. Most konszenzus alakult ki abban, hogy véget kell vetni az esőerdők kipusztításának, de a nyolc állam érdekei túlságosan különböznek ahhoz, hogy egységes tervet fogadjanak el.

A környezetvédő szervezetek érthetően elégedetlenek: ”A Föld elolvad a hőségben, minden nap új rekordok dőlnek meg! Lehetetlen dolog, hogy nyolc dél-amerikai állam ne tudjon egy olyan közös közleményt összehozni, méghozzá nagy betűkkel, hogy 2030-ra véget kell vetni az őserdők kipusztításának!” – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek a Climate Observatory környezetvédő szervezet képviselője, Marcino Astrini.

Az ellentétek már abban megmutatkoztak, hogy csak négy állam – Bolívia, Brazília, Kolumbia és Peru – küldte el az elnökét a csúcstalálkozóra, a másik négy – Ecuador, Guyana, Suriname és Venezuela – csak alacsonyabb szinten képviseltette magát. Bolívia és Venezuela nem írta alá 2021-ben azt az egyezményt, mely az Amazonas őserdeinek kipusztításának leállítását irányozta elő 2030-ra. A baj az, hogy Bolíviában ahelyett, hogy csökkenne az őserdő kiirtása még fokozódik is – mondták el brazil kormánytisztviselők a Reutersnek. Luis Arce bolíviai elnök beszédet mondott a csúcstalálkozón, de nem tért ki a 2030-as dátumra.

Brazília külügyminisztere úgy foglalta össze a helyzetet, hogy “abban egyetértés mutatkozott a nyolc állam között, hogy véget kell vetni az őserdők kiirtásának”, de a dátum ügyére ő sem tért ki.

14 év óta most először gyűltek össze az Amazonas vidék államainak vezetői, akik nemcsak az esőerdők kiirtását vitatták meg, de napirendre került a fenntartható fejlődés is.

Olajkitermelés kontra környezetvédelem

Gustavo Petro, Kolumbia baloldali elnöke amellett kampányolt a csúcstalálkozón is, hogy azonnal be kellene fejezni az olajkutatást és kitermelést az Amazonas vidékén. Az érdekelt országok ezt visszautasították. Az olajkitermelésben érintett államok arra hivatkoztak, hogy “fokozatosan állnak le az olajkitermeléssel és állnak át a fenntartható fejlődésre.”

A kolumbiai elnök erre azt mondta, hogy ez alibizés, és az érintett országok tulajdonképp tagadják a klímaváltozást. Érdekes ebből a szempontból Brazília helyzete, hiszen ebben az országban is jelentős olajkészletek rejtőznek az Amazonas vidéken. Brazília energiaminisztere nem tagadta, hogy komoly döntés előtt állnak: ”Az olaj és földgáz kitermelés utolsó nagy területéről van szó, amelyet még ki lehetne aknázni, mielőtt az egész világ lemond a fosszilis energiáról. Folytatjuk az olajkutatást, hogy megtudjuk: mekkora olaj-, illetve földgázkészletről van szó. Azután pedig majd eldöntjük, hogy mihez is kezdjünk vele” - mondta Alexandre Silveira brazil energiaminiszter.

Nemcsak olaj ügyben nem sikerült megállapodni Belémben, de az aranybányászat kérdésében sem tudott dűlőre jutni a nyolc állam. Nincs dátum az illegális aranybányászat közös megszüntetésére, de a tagállamok vezetői úgy nyilatkoztak, hogy fokozzák az együttműködést ezen a téren. Ez a gyakorlatban az aranycsempészet elleni aktívabb harcot jelentheti a jövőben a határvidékeken.

A közös közlemény, melyet ünnepélyesen Belém-nyilatkozatnak neveztek el, kiáll az ősi indián közösségek jogainak védelmében. Bolsonaro elnök idején Brazíliában semmibe vették az őslakosság jogait az Amazonas vidéken, Lula elnök azonban még a kormányába is bevett képviselőt ebből a sorsüldözött közösségből.

A közös nyilatkozat kitér arra is, hogy a nyolc állam képviselői egységesen lépnek majd fel a globális környezetvédelmi tanácskozásokon. Létrehoztak egy közös tudományos testületet, amely megfigyeli a változásokat az Amazonas őserdeiben, és ezekről minden évben jelentést készít. Az Amazonas őserdők 60 százaléka Brazíliában van, ezért nem véletlen, hogy a csúcstalálkozó házigazdája, Lula elnök azt hangsúlyozta: „Meg kell akadályoznunk, hogy visszafordíthatatlan kedvezőtlen változások következzenek be ezen a téren!”