Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Újdelhiben az emberek kevesebb mint negyede él legális városrészekben.
Több tízezer embert lakoltattak ki Újdelhiben, nem sokkal azelőtt, hogy az indiai főváros szombaton fogadja a G20-as csúcstalálkozóra érkező vezetőket, köztük Joe Bident, Justin Trudeau-t és Szergej Lavrovot.
Az indiai kormány azzal indokolta a bontásokat, hogy az építmények illegálisak, és közölte, hogy az érintett közösségek egy részének új lakóhelyet kíván biztosítani. Sokan viszont úgy vélik, hogy bontások egy „szépítési" projekt részét képezik, amelynek célja, hogy a város megszabaduljon a koldusoktól és a nyomornegyedektől azért, hogy Narendra Modi miniszterelnök a G20-ak találkozóján egy modern szuperhatalom és a globális Dél vezetőjeként tetszeleghessen.
A CNN hosszú riportban foglalkozott a kilakoltatásokkal, több érintettet is megszólaltatva. Az egyikük egy 56 éves nő, Jayanti Devi, aki 30 éve élt Pragati Maidan komplexummal szemben található járdára felhúzott kunyhójában. Ez az az kongresszusi központ, ahol a G20-as vezetők szombaton találkozni fognak, Devi otthonát pedig néhány hete buldózerolták le hajnalban, előzetes bejelentés nélkül érkező kormányhivatalnokok.
Egy másik nő, a négygyerekes Savita Delhi ikonikus műemlékkének, a Tughlaqabad erődnek a közelében élt, az ő otthonán áprilisban bontották el. A CNN által látott bírósági dokumentumok szerint az Indiai Archeológiai Felügyelet (ASI), amely a bontást végezte, azt állítja, hogy Savita és szomszédai birtokba vették a területet, és illegálisan építették fel otthonaikat.
Az ASI januárban a lakóknak küldött felszólításában minden „birtokháborítót" arra utasított, hogy „az illegális építkezéseket saját költségükön 15 napon belül távolítsák el" – derül ki a bírósági dokumentumokból.
Savita az amerikai lapnak azt mondta, tudta, hogy a családja egy engedély nélküli kolóniában vásárolt földet, amikor 2016-ban felépítették az otthonukat, de mivel már 40 éve éltek itt, nem számított rá, hogy egyszer csak elbontják az otthonát.
A delhi kormány azt ígérte, hogy biztosít majd új otthont Savita családjának, de a nő azt mondja, hogy eddig nem érkezett segítség, ezért már bíróságon küzd az ügyéért. Családja most ideiglenesen egy rokonánál él egy kétszobás lakásban egy zsúfolt és szűkös nyomortelepen.
A legutóbbi, 2011-es kormányzati népszámlálás szerint nagyjából 16 millió ember él a fővárosban, de csak 23,7 százalékuk lakik „tervezett" vagy „jóváhagyott" városrészekben. Az emberek többsége nyomornegyedekben, falvakban és nem engedélyezett városrészekben lakik.
Nem ez az első alkalom, amikor India fővárosában azzal vádolják a vezetést, hogy nemzetközi esemény miatt akarja „megtisztítani” az utcákat a szegényektől. 2010-ben, amikor a most ellenzéki Indiai Nemzeti Kongresszus volt hatalmon, a Nemzetközösségi Játékok előtt koldusokat kényszerítettek arra, hogy elköltözzenek Újdelhi utcáiról, és nyomornegyedeket romboltak le, felforgatva ezzel több tízezer ember életét a fővárosban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A meccs végén a Ludogorecnek volt még egy nagy helyzete, de nem született belőle találat.
Kezd kifulladni az orosz hadigazdaság modellje, de látványos összeomlás nem várható.
Matolcsy György volt MNB-elnök még a távozása után öt hónappal is tud meglepetést okozni.
Miért érthető, hogy pont a zebrák zavarják annyira az embereket?
Első dalában a szabadságról és a nyugati jólétről énekel és rappel.