A natúr borokat úgy készítik, hogy szőlő leszedése után minél kevesebb beavatkozással menjen végbe az erjedés, legfeljebb csipetnyi szulfitot (ként) tesznek bele a palackozáskor - magyarázza Tóth Patrícia borász. Hozzáteszi, hogy a natúr borászok ideális esetben olyan környezetet teremtenek, ahol nagy eséllyel csakis élesztőkkel találkozik a szőlő, így jöhet létre a jó minőségű natúr bor. „Ha élesztővel találkozik a szőlő, akkor bor lesz belőle, ha élesztővel és baktériumokkal, akkor akár ecetsav is képződhet. Az évezredek során úgy alakult ki a borkészítés, hogy az ember végigkísérte a folyamatokat, így tehát a humán beavatkozás az alapja annak, hogy bor legyen a szőlőből és ne ecet.”

Olaszországban nagy múltja van a natúr borok termesztésének, vannak olyan termelők, amelyek már több mint 40 éve készítenek így bort - meséli a borász. Nyugat-Európában is nagyobb múltra tekint vissza a kezdeményezés, a szomszédos Ausztria pédául igazi natúrbor-nagyhatalommá nőtte ki magát. Magyarországon is egyre többen foglalkoznak a natúr borral, a kezdeti lelkesedés töretlen, de hosszú távra érdemes tervezni: ugyanis több mint tíz éves megtérüléssel kell számolni.

Ausztriában az elmúlt 30 évben a bio minősítéssel rendelkező szőlőültetvények száma is több mint a duplájára nőtt, mostanra az ország szőlőterületeinek a 13%-át teszi ki. Összehasonlításképpen a kaliforniai szőlőültetvények kevesebb mint 3%-a rendelkezik bio minősítéssel, az olaszokénak pedig több mint 30%-a bio.

Moscato szőlő szüretelése az északnyugat- olaszországi Alessandria közelében

AFP / Marco Bertorello

A biodinamikus gazdálkodás is az osztrák Rudolf Steiner 1924-es előadássorozatára épül, azonban ez nem csupán vegyszermentességet jelent, hanem egy jóval komplexebb, holisztikus szemléletmódot.

A bio vagy biodinamikus szőlőből még nem feltétlen natúr bor készül. Hazánkban a natúr borokat a bortörvény úgy határozza meg mint olyan bor, gyöngyözőbor vagy pezsgő,

• amely előállításához felhasznált szőlő ökológiai gazdálkodási követelmények tanúsítására elismert, akkreditált tanúsító szervezet (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott ökológiai tanúsítvánnyal rendelkezik, és kizárólag kézi szüretelésű;
• amelyet tanúsító szervezet által kiadott, ökológiai feldolgozási tevékenységre vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező borászati üzemben állítottak elő;
• amely előállítása során kizárólag a következő borászati eljárásokat lehet alkalmazni: levegőztetés vagy gáz-halmazállapotú oxigén hozzáadása, szén-dioxid, argon vagy nitrogén alkalmazása, akár önmagában, akár kombináltan, semleges atmoszféra létrehozása és a termék levegőtől védett kezelése érdekében, kén-dioxid felhasználása legfeljebb 40 mg/l összes kén-dioxid tartalomig;
• amely kizárólag üvegpalackba, bag-in-boxba vagy KEG hordóba töltve hozható forgalomba; és
• amely rendelkezik tanúsító szervezet ökológiai tanúsítványával.

„A szabályozás a natúrbortermelők érdeke elsősorban, mert ki kell szűrni a többitől rossz irányba eltérő minőségű borokat, hogy az egész mozgalom sikeres legyen” – mondja a borász, aki szerint azzal sincs gond, ha az ember minimálisan beavatkozik, a hőmérséklet szabályozásával, kénnel, és terelgeti a szőlőt a kedvező irányba, azért, hogy tartósabb, stabilabb maradjon például az utazás során is.

Tóth Patrícia egy összesen 370 hektáron organikusan szőlőt termesztő pincészetben dolgozik Szicíliában, és inkább a borkészítés tradicionális formáját képviseli. Azonban, úgy látja, hogy „hosszú távon azok a borászatok lesznek sikeresek, amelyek a tradicionális vonalat képviselik a lehető legkevesebb beavatkozással, és mellettük a leginkább precíz natúrborkészítők maradhatnak sikeresek.” Ez a két szemlélet egyébként nincs messze egymástól.

A natúr borok készítésének azért akadnak buktatói. „Annak ellenére, hogy nagyon finomak lehetnek helyben fogyasztva, a szállítás körülményeire nagyon érzékenyek. Védtelenek az utazás közben fellépő hőhatásoktól, opálossá válhatnak, vagy rosszabb esetben fertőzések indulhatnak el bennük.” Az üvegben átalakulhat a bor, ami egyébként kevésbé védett az oxidáció (levegővel való érintkezés) ellen, és mikrobiológiai problémák is felléphetnek, ez pedig már elfogadhatatlan a borász szerint.

Fülöp Máté

Tóth Patrícia szerint mind a tradicionális, mind a natúr borászatoknak és a szövetkezeti pincészetekben is van helye a rendszerben, „Olaszországban számos jó példát látni az együttműködésre, ez felvirágoztathatná a hazai szektort is, emellett számos egyéb problémára nyújthat megoldást.” A szövetkezeti pincék megőrzése a munkaerőhiányra is gyógyír, miközben segíti a kistermelők fennmaradását.

Az organikus és biodinamikus borokat mutatja be Isabel Legeron könyve, a Natúr borok, amely a HVG Kiadó kiadó gondozásában jelent meg.