Az amerikai hatóságok szerint a kínai rendőri irodák megfigyelik, és olykor megfélemlítik az Egyesült Államokban élő kínai közösségeket. A pekingi Global Times szerint „az önkéntes rendőrök feladata a segítség nyújtás a külföldön dolgozó vagy tanuló kínai állampolgároknak.”

Milyen segítséget nyújtanak? Például meg lehet náluk hosszabbítani a kínai jogosítványokat, és a kínai állampolgároknak emiatt nem kell hazautazniuk Kínába. Ez a szolgáltatás különösen népszerűvé vált a Covid idején, amikor nem lehetett ki-és beutazni Kínába. A helyi kínai kereskedelmi kamarák ezért finanszírozták ezeket a rendőri irodákat az Egyesült Államokban – írja a pártlap.

Sok millió kínai állampolgár él külföldön

A világ csaknem 200 országában élnek, dolgoznak és tanulnak kínai állampolgárok, számukra nyújtanak szolgáltatásokat a rendőri állomások, de ezek nem adminisztratív szervek, vagyis döntési joguk nincsen, nem szegik meg a befogadó államok törvényeit – állítja a kínai kommunista párt angol nyelvű lapja.

A Global Times szerint a nemzetközi kampány a külföldön működő kínai rendőrállomások ellen olyan nemkormányzati szervezetek műve, melyek szélsőséges, olykor fajgyűlölő nézeteket vallanak. Olaszországban egy helyi sinológus elmondta az ANSA hírügynökségnek, hogy „ezek a rendőri irodák tulajdonképp nem is rendőrséget jelentenek, csak épp más a szóhasználat Kínában és Európában, vagy az Egyesült Államokban” – hangsúlyozta Daniel Buligado Colonia Kína-barát Kína szakértő Olaszországban.

Kína több mint 100 rendőri irodát tart fenn külföldön

A CNN értesülései szerint szinte mindenütt, ahol jelentősebb kínai közösség él, működnek rendőri irodák, amelyek igyekeznek ellenőrzésük alatt tartani az egész kolóniát. Nincs ez másképp Magyarországon sem, ahogy arról a hvg.hu is többször beszámolt.

„Akár kínai származású magyarokat is célba vehetnek a titkos kínai rendőrőrsök emberei"

Nemcsak a Magyarországon élő kínai állampolgárok, de akár kínai hátterű magyar állampolgárok is célpontjai lehetnek a kínai rezsimnek, amely illegális módszereket alkalmaz, sőt akár emberrablásokat is elkövet, ha azt szeretné, hogy a célszemély visszamenjen Kínába - mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Jing-Jie Chen, annak a madridi székhelyű Safeguard Defendersnek a kutatója, amely nemrég világszerte leleplezte az illegálisan működő kínai rendőrségi állomásokat.

Az Asia Times szerint az USA is telepített külföldre rendőri egységeket a hidegháború idején, de nem olyan méretekben, mint most a kínaiak. Peking elsősorban a fejlett államokban élő mintegy 10 milliós kínai közösség iránt érdeklődik elsősorban, a diaszpóra, melynek népességét az Asia Times 35-60 millió közé teszi, sokkal inkább a hírszerzés területének számít.

A rendőri irodákat külföldön a pekingi belügy irányítja három déli tartomány rendőrségén keresztül: Csiangszu, Csöcsiang és Fucsien. Az első külföldön működő kínai rendőri irodát Johannesburgban Dél-Afrikában leplezték le még 2004-ben, abban a városban, ahol nemrég a BRICS-csúcstalálkozót tartották.

Kína kínos rendőri botránya volt az Interpol kínai igazgatójának hazacsábítása és elítélése korrupció miatt. Az Interpol első kínai igazgatóját Nyugaton azzal gyanúsították, hogy a nemzetközi szervezet információs rendszerét teljes mértékben hazája rendelkezésére bocsátotta. Peking ilyen módon is figyelhette külföldön élő polgárait, de ezt nem tartotta elegendőnek, és továbbfejlesztette a rendőri irodák hálózatát külföldön.

Amíg igazgatója volt az Interpolnak, a kínai tábornok megőrizte belügyminiszter-helyettesi posztját Pekingben.

A Safeguard Defenders nem kormányzati szervezet vizsgálata szerint a kínai állam 230 ezer polgárát kényszerítette hazatérésre 2021 áprilisa és 2022 júliusa között. Jellemző, hogy az Interpol igazgatójának neje a francia állam védelmét kérte és meg is kapta Lyonban, miután állítása szerint kínai titkosrendőrök megpróbálták őt elrabolni és Kínába vinni Franciaországból.

Horvátországban és Szerbiában a helyi rendőrség együttműködik a kínai rendőri irodákkal az odalátogató kínai turisták miatt – írja az Asia Times.

A CNN szerint sok állam kötött belügyi egyezményeket Kínával, de ezekről nem sokat lehet megtudni. Olaszország például 2015 óta több ilyen egyezményt is aláírt Kínával arra hivatkozva, hogy sok kínai turista és munkavállaló érkezik az országba. Giorgia Meloni miniszterelnök nem sokkal washingtoni látogatása után megerősítette: Olaszország kilép az Új Selyemút programból, amely Peking átfogó politikáját jelenti a befolyás kiterjesztésére az egész világon.

Nyitóképünkön Tompos Márton által nyilvánosságra hozott képen egy kínai rendőrőrs kamerája Budapesten 2022. október 27-én. Fotó: Facebook / Tompos Márton / Momentum