Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Elismeri-e Matolcsy Győrgy és Varga Mihály után Nagy Márton is, hogy bajban van a magyar gazdaság, vagy az ő optimizmusa még kitart? Ez lehetett az egyik kérdés, amikor arra vártunk, hogy a Közgazdász vándorgyűlés záró napján a gazdaságfejlesztési miniszter beszéljen.
Csapdák elkerülése, gazdasági növekedés és a reálbér-emelkedés helyreállítása - az előadás címe már sokat elmondott arról, mi a fontos most a kormány szerint. Nagy Márton azzal kezdte, hogy
Válságkezelő üzemmódban vagyunk,
vagyis elismerte ő is azt, hogy rossz a helyzet. De amíg 2023 az infláció letörésének éve, addig 2024-ben már a növekedés helyreállítása lesz a cél. Ennek a legfontosabb forrása a fogyasztás, amihez az kell, hogy a reálbérek nőjenek.
A csapdák közül az energiaárak tavalyi megugrása volt az első. „Ez egy tragédia, nem tudtuk normálisan kezelni” - mondta arról, hogy 2022-ben 10 milliárd euróval többet kellett fizetnünk az energiáért, mint 2021-ben. A helyzet mostanra javul, nem csak nálunk, hanem globálisan. De még nem tartunk ott, mint az energiakrízis előtt.
„Sajnos ezt elszenvedtük, ez ellen nincs mit tenni”
- mondta a nagy energiakitettségünkről. A miniszter úgy számol, hogy 2025-ben a magyar költségvetésnek már nem kell sokat költenie a rezsivédelemre, 500 milliárd forint alá is lemehet abban az évben a költségvetés rezsivel kapcsolatos kiadása.
Az viszont még a kormányt is meglepte, hogy a fogyasztás mennyire visszaesett, ahogy minden megdrágult.
Az inflációt én nem kezdem el magyarázni, hogy ki a felelős érte, mert alapvetően nem felelős érte senki,
hanem ez ki kellett, hogy alakuljon,
ez egyszerűen a struktúrából ered.
A miniszter szerint ugyanis az történt, hogy az energiakitettségünk beszivárgott a gazdaságba, a forint gyengülni kezdett, a cégek pedig elkezdtek további árakat emelni, hogy nagyobb legyen a profitjuk. Arról, hogy a 2022-es választás előtti kampányban kiszórni kétezer milliárd forintot mennyire dobta meg az inflációt, és hogy miért sokkal nagyobb nálunk a drágulás, mint máshol, nem beszélt.
A benzinár újbóli emelkedése kapcsán azt mondta: a kormány vizsgálja az üzemanyagárak alakulását,
és megnézzük, hogy van-e olyan tényező benne, ami indokolatlanul magas, ha kell, akkor beavatkozunk.
Nagy Márton arról is beszélt, hogy az elsődleges feladat most a reálbérek növekedésének helyreállítása, és azt elérni, hogy az emberek ne féljenek költeni a pénzüket, ne forduljon elő az, hogy félelemből még akkor is csak spórolnak, amikor már kisebb az infláció. Ez különösen azért nagy baj, mert sok más országgal ellentétben a magyar gazdaság alapját a fogyasztási adók adják, nem a jövedelmi adók.
A gazdaságunk kettészakadt, a külföldi cégek szépen termelnek és exportálnak (mint a járműipar, az elektronika - itt pörög az export és tudnak nagy béremeléseket is adni), a belgazdaságunk viszont bajban van - mondta ki a miniszter. Az ő fogyasztásuk visszaesik, nincs termelés, és nincs is beruházás, emiatt béremelés sincsen, a fogyasztás ezért még tovább esik, és itt is van a negatív spirál - sorolta. Ezért van szükség szerinte arra, hogy a reálbérek gyorsan nőni kezdjenek és a fogyasztás újra nőjön.
Egy baj van: hogy van egy ellenszél, amely harcol azért, hogy 3 százalék legyen az infláció - üzent a miniszter a Magyar Nemzeti Banknak. Az MNB a régiónk egyik legnagyobbjává tenné a magyar reálkamatokat, ezért veszélyezteti a fogyasztás visszapattanását. Nagy kérdés, hogy ki lesz az erősebb - zárta az előadást, gyakorlatilag hadat üzenve a jegybanknak.
