Varga Mihály pénzügyminiszter igyekezett pozitív hangot megütni a Közgazdász-vándorgyűlésen megtartott előadásában, de ez csak részben sikerült. A tárcavezető elismerte, ami amúgy köztudott: a költségvetés nem áll jól. A kormány fenn kívánja tartani a fiskális szigort – hangoztatta Varga, és azt ígérte, idén kisebb hiány lesz a tavalyinál. Az idei 3,9 százalékos hiánycélnak mindenesetre a felülvizsgálata zajlik, szeptember végéig áttekintik az államháztartási folyamatokat. A kormány elkötelezett a hiány csökkentése mellett – mármint ezek szerint a tavalyi hiányhoz képest, ami 6,2 százalékos volt. Ezek szerint a minisztériumban most úgy látják,

a tényleges hiány 3,9 és 6,2 százalék között lehet.

A fiskális szigor – már ha egy 4+ százalékos hiányt szigornak lehet nevezni – érdekében a kormány kész további lépéseket tenni.

• Szó lehet különadók emeléséről: Varga a bankoknál realizálódó magas nyereség miatt a ott lengette be ezt;
• mérlegelheti a kormány a kamattámogatott programok felülvizsgálatát – ez a Széchenyi hitelprogram szigorítását érintheti;
• kiadáscsökkentés jöhet a kormányzati szférában, ami érintheti akár a honvédelmi fejlesztéseket is;
• ha kell, folyamatban lévő projekteket is felfüggesztenek.

Utóbbit eddig tagadták, Lázár János építési miniszter csak előkészítési fázisban, vagy az előtt álló beruházásokat fagyasztott be.

Frissítés:

Varga Mihály beszéde után nem sokkal Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette, hogy a kormány a kamattámogatott hiteleken nem változtat és a bankadót sem emeli meg, minden ettől eltérő állítás magánvélemény.

Kocsis Máté: A bankadó emeléséről szó sem lehet, az csak Varga Mihály magánvéleménye

Egyre érdekesebben alakul a mai nap.

Varga Mihály egri beszédét pár százan hallgatták, de láthatóan közöttük sok döntéshozó és üzletember volt: még be sem fejeződött a vándorgyűlés nyitó ülést, a forint árfolyama már megroggyant, ahogy az OTP részvényeinek árfolyama is meredeken zuhant.

Egekbe szökött a forint vérnyomása Matolcsy György és Varga Mihály szavai nyomán

Kemény szavak, meredek lejtő: négy forinttal lett drágább egyetlen délelőtt alatt az euró.

Túl nagy volt a lazaság

A tárcavezető Egerben némi önkritikát is gyakorolt, amikor arról értekezett, hogyan jött létre az infláció. És nemcsak önkritikát gyakorolt, de változtatott is a kormánypropaganda szólamain. Mint fogalmazott,

az infláció elsődleges oka a magyar gazdaság energiakitettsége.

Ez a legnagyobb tétel, erre erősített rá a háború, az amiatt elrendelt szankciók. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy 2022-ben példátlan aszály volt, ez óhatatlanul az élelmiszerek árának robbanásával járt. Az inflációt fűtötte a bérnövekedés. Magyarországon pedig feszes a munkaerőpiac, emelni kell a béreket. Ez az elmúlt években folyamatossá vált – tette hozzá.

És valóban – ismerte el Varga –, a monetáris (jegybanki) és a fiskális (kormányzati-költségvetési) politika az elmúlt években kimondottan laza volt – vagyis mind a jegybank, mind a kormány öntötte a pénzt a gazdaságra.

 

A pandémia után a fiskális politikának új szerepet kellett tanulnia, a 2010-es évek második felében jelentős adósságcsökkentés történt. Varga arról beszélt, hogy a laza fiskális politikára szükség volt a gazdaság életben tartására, az intézkedések közül nevesítette a 13. havi nyugdíj visszaépítését – „régi választási ígéret volt” –, és az szja-visszatérítést. A pluszpénz a lakosságnak nyilván jól jött, de inflációnövelő hatása volt.

A jegybank elszúrta a kamatemelési ciklus végét

Varga Mihály az előtte felszólaló Matolcsy György jegybankelnöknek is odaszúrt. Az infláció első számú felelőse a monetáris politika – mondta arra reagálva, hogy Matolcsy szerint a kormánynak és a jegybanknak együtt kell dolgoznia az infláció letörésén. A jegybank szerinte jól tette, hogy elkezdte a kamatemelési ciklust, de vitatható időben kezdte-e.

Ám a kamatemelés közben vette az állampapírt, „aminek én persze nagyon örültem” – somolygott az államháztartásért felelős miniszter. És vette a jegybank a vállalati kötvényeket. (A jegybanki mérleg bővítése, az eszközvásárlás lazítás, míg a kamatemelés szigorítás.) Egyszerre hideget és meleget fújni nem lehet – figyelmeztetett Varga.

Majd emlékeztetett rá, hogy a világban még kamatemelési ciklusok voltak, mikor a jegybank lezárta a magáét szeptember végén. És aztán rogyott meg a forint árfolyama.

Utóbbira Matolcsy reagált az előadásokat követő beszélgetésen. Miért közölte az MNB, hogy leáll a kamatemelésekkel? Matolcsy szerint mert spekulációs hullámban voltunk. Nagy ikerdeficit volt, uniós megállapodás sehol, magas volt az infláció. A kamatemelési ciklus deklarált leállításánál csak rosszabb döntések lettek volna, állandó kamatemelési nyomás alá került volna az MNB. (A forint árfolyamának összeomlása miatt a jegybank pár héttel később drasztikus, soron kívüli, 5 százalékpontos kamatemelést hajtott végre.)

Kalandor gazdaságpolitika

A jegybankelnök a pénzügyminiszterrel szemben meg sem próbált optimistának tűnni, és a kormánynak, Vargának és Orbán Viktornak is odaszurkált. Ahogy az előadását kezdte, mindezt azért, hogy „a következő politikai elitek, miniszterelnökök, kormányok” ne ismételjék meg az inflációs katasztrófát. A rendkívül magas magyarországi infláció egy „gazdaságpolitikai tömegbaleset”, szerencsétlenség volt.

 

Matolcsy nem pusztán az aszályt és az energiaárakat tette felelőssé az infláció elszabadulásáért. Mint fogalmazott: a jegybank által már 2020-ban felismert inflációs veszély ellenére 2021-2022-ben a kormány nem támogatta az infláció elleni küzdelmet. Sőt 2021 közepétől a kormány a gázra lépett – utalt a fiskális élénkítésre Matolcsy, a választások előtt kiosztott 13. havi nyugdíjra, szja-visszatérítésre –, később jöttek csak a hatásos infláció elleni kormányzati intézkedések. A kormány az inflációt növelő intézkedéseket hozott.

Lehet, hogy tüzet akart oltani, csak éppen olajjal

– mondta a jegybankelnök.

A magas államháztartási hiányokkal, az árstopokkal és az infláció miatt megszaladt államháztartási bevételek újraosztásával fűtötte a kormány az inflációt. Az árstopok önmagukban 3-4 százalékpont inflációs többletet jelentettek – ismételte el Matolcsy a tavaly decemberben nagy vihart kavart kijelentését.

 

Matolcsyék megmutatták: így növelik az árstopok az inflációt Magyarországon

Az alacsony termelékenység, a helyettesítő termékek árának emelése, a verseny kiiktatása és így tovább: az MNB közzétette azokat a számításait, amelyek alapján Matolcsy György a múlt héten arról beszélt, az árstopok önmagukban 3-4 százalékponttal járultak hozzá a dráguláshoz.

„Nem lehet nem piaci eszközökkel sikeresen küzdeni az infláció ellen” – mondta. A régiós átlaghoz képest 10 százalékponttal volt magasabb a magyarországi infláció, ennek felét az élelmiszerek és az üzemanyagok áremelkedése adta. „Egy kalandor gazdaságpolitika inflációs kalandja volt” – összegezte Matolcsy, aki szerint ha a régiós szinten maradt volna a magyarországi infláció, most nem 2,3 százalékos visszaesésről, hanem 0,3 százalékos növekedésről beszélhetnénk a magyar gazdaságban.

A jegybankelnök folyamatosan hangsúlyozta, hogy az elsődleges cél az infláció letörése, és nem igaz, hogy választani kellene a gazdasági növekedés és az infláció közt: az infláció ugyanis megeszi a növekedést. Ezt egyébként Varga is így látja.

Matolcsy külön odaszúrt Orbán Viktor miniszterelnöknek, mondván: tévút, hogy 2030-ra meg lehet duplázni a GDP-t. Ahhoz évi 10 százalék növekedés kéne, és abban évi 6-7-8-9 százalékos infláció lenne, amit senki nem akarhat – emelte ki.

 

A 2030-as GDP-duplázáshoz évtizedes pokoljárás vagy sosem látott csoda kellene

Az elmúlt években meredeken nőtt a számszerű magyar GDP, de csak a pandémia utáni visszapattanás, gazdasági zavarok, illetve a brutális infláció magyarázza ezt. Mindenesetre, ha minden így megy tovább, elérhető 2030-ra a 160 ezer milliárd forintos GDP - de ki akarná, hogy így menjen tovább?

Vége az olcsó pénz korszakának

Előre tekintve Matolcsy szerint az az egész évtizednek „inflációs hajlama van”, az egész évtizedben kockázat lesz az infláció. Az átállás a zöld gazdaságra pénzbe kerül, az energiaátmenet felgyorsulása pénzbe kerül. Az olajországok felverik az olaj árát.

Nincs átváltási pont az infláció elleni közdelem és a növekedés között, mondta, vagyis nincs olyan pont, ahol az infláció elleni küzdelem véget ér, és a monetáris és a fiskális politika pedig visszatérhet a gazdaságélénkítéshez. Sőt a következő években pozitív reálkamatokban gondolkodó, adatvezérelt, lassú lépésekben haladó monetáris politika kell.

Nincs visszaút a növekedést alacsony kamatokkal támogató politikához, vége az olcsó pénz korszakának – hangsúlyozta.

„Nem mindenki szereti a szót, de reformokra van szükség” – mondta Matolcsy, kiemelve: javítani kell a gazdaság versenyképességét, a termelékenységet.