Akármennyire voltak nagyok a várakozások a tavalyi történelmi aszály után az idei aratással kapcsolatban, nemcsak Magyarországon, de a legtöbb európai országban is hasonló minőségi problémák merültek fel a terméssel - mondta el a hvg.hu-nak Horváth Péter, a magyar UBM Csoport vezérigazgatója. Mint mondta, „a kalászosok minősége a korábbi átlaghoz képest minimum egy osztállyal rosszabb lett idén. Nagyjából a megtermelt árualap 35-40 százaléka takarmánybúza, 30-35 százaléka úgynevezett euro, és a maradék 25-30 százaléka malmi, illetve javító búza minőség lett.” Jó hír azonban, hogy a megtermett malmi mennyiség bőven fedezi a hazai malomipar szükségletét, ráadásul exportra is jut belőle. Sőt, még a 2022-es termésből is van maradék: a korábbi évektől eltérően viszonylag nagy, 600-700 ezer tonna – főként malmi minőségű – árukészlet maradt tavalyról – tette hozzá.

 

Az 1996-ban alapított UBM cégcsoport kezdetben szójadara-kereskedelemmel foglalkozott, majd a gabonakereskedelem mellett a takarmánygyártás is bekerült a cégcsoport portfóliójába: a vállalat mára hazánk legnagyobb takarmányalapanyag-kereskedője, emellett éves 575 ezer tonnás termelési volumenével piacvezető takarmánygyártója.

Románia legnagyobb takarmánygyárát üzemeltetik

A több mint 400 főt foglalkoztató vállalat Magyarországon, Szlovákiában és Romániában összesen 6 takarmánygyárat működtet, ezek összesen 450 féle terméket állítanak elő. Az UBM romániai takarmánygyára az országban messze a legnagyobb.

 

„A zöldmezős beruházás ötlete onnan eredt, hogy korábban – egy évtizeden keresztül – a kész takarmányt az UBM Magyarországról vitte Romániába, ez 4-500 km szállítást jelentett, miközben például Nyugat-Európában általában csak 150-200 kilométert utazik a takarmány” – mesélte Laczkó Dénes, az UBM Feed Romania ügyvezetője. Az állattenyésztőknek pedig sokat jelent, ha spórolhatnak a szállítási költségen, hiszen a költségeik 60-70 százalékát a takarmány teszi ki.

Korábban több tízezer tonna takarmányt importáltak a magyarországi üzemekből Romániába, ezt váltotta ki a Marosvásárhely melletti Kerelőszentpálon létrejött üzem:

azzal, hogy helyben dolgozzák fel a gabonát, tonnánként 20-25 eurós logisztikai költséget takaríthatnak meg, ami az áru árának 10-15%-át jelenti.

2015 körül merült fel a beruházás ötlete, úgy kalkuláltak, hogy kisebb szállítási költséggel akár egy 200 ezer tonnás gyár termékeire is találnának vevőket. A beruházás 2019-re készült el, 200-220 ezer tonnás éves kapacitással, és 15 év alatt térülhet meg. „A nominális kapacitás 30 tonna óránként, azonban ennek 60 százaléka van kihasználva jelenleg” – mondta el Laczkó Dénes, aki hozzátette, hogy az itt termelt takarmány Romániát szolgálja ki, ami egy nagyon komoly gabonatermelő ország: kukoricatermelésben európai szinten élen jár, napraforgómagban szintén első, búzában negyedik helyen áll.

Az állattenyésztők legnagyobb költségeleme a takarmány

A gyárban 3 fő állatfajtának készítenek takarmányokat:

• szárnyasoknak – húscsirkéknek, tojótyúkoknak, pulykáknak
• sertésfajtáknak – a kocától a hízóig minden fajtának
• kérődzőknek – bárány- és szarvasmarhaféléknek

Az állatoknak az életkoruknak megfelelő, különféle receptek alapján készítenek takarmányt: a kis csibe más tápot igényel, mint a kifejlett, 2 kilós csirke, ráadásul a takarmány állaga is más, ugyanis a csibe csak a morzsát tudja megenni, míg a kifejlett csirke már a nagyobb granulátumot is. A takarmány 2/3-a gabona, a fehérjét elsősorban a szójadara biztosítja, emellett vannak benne egyéb mezőgazdasági termékek is, illetve a saját gyártású premix, ami a takarmány szíve-lelke, teli vitaminokkal és ásványi anyagokkal.

 

Az UBM kerelőszentpáli üzemében Laczkó Dénes mesélt az évi 220 ezer tonna kapacitású üzem működéséről. A marosvásárhelyi repülőtértől nem messze található üzemben a monumentális gépek több mint 60 féle takarmány alapanyagot kevernek össze.

Az erdélyi üzem munkaerőigénye nem nagy, ugyanis teljesen automatizált, a munkatársak három váltásban dolgoznak: 3 fő visz egy műszakot, a műszakvezető egy számítógép előtt ülve vezérli a gyártást, két munkatársa pedig többek között az alapanyag fogadásában segít.

A takarmánygyár három fő részből áll: egy alapanyag-, és egy készterméktároló csarnokból, középen pedig egy technológiai torony helyezkedik el, ami olyan magas, mint egy 15 emeletes panel. „Mivel ömlesztett áruval dolgozunk, a gravitációt is kihasználjuk, a 9 szintes, 45 méter magas épületben az egyes gyártási folyamatok közt szabadesésben haladnak az anyagok.” A függőleges elrendezés azért is fontos, hogy az alapanyagok ne tapadjanak le, osztályozódjanak.

 

A gyárlátogatást az alapanyagtárolóban kezdtük. "A gyár melletti silókból egy futószalagon keresztül napi 5-600 tonna gabona érkezik be a gyárba.” A mikrokomponens raktárban sorakoznak fel a további alapanyagok, köztük a takarmány lelke, a Tatabányához közeli Környén gyártott premix, valamint a növényi olaj, és az aminosavak. Az alapanyagokat, például a már említett premixet, az aminosavakat, vitaminokat, sót tonnánként 20 gramm hibahatárral tudják adagolni a gabonához.

Az automatizált gépsoron egy Romániában egyedülálló gép, a higienizáló csiga végzi a félkész termék hőkezelését: a keverékhez gőzt ad, így biztosítja, hogy teljesen higiénikus, például szalmonellamentes legyen a takarmány. A folyamat végén pedig egy expander gép teszi emészthetőbbé a tápban lévő alapanyagokat az állatok számára.

A takarmányárak várhatóan tovább mérséklődnek

Az idei nyáron a gabona és az olajosnövények felvásárlási ára jelentősen csökkent. „Most mindenki a kukorica aratásának indulására, illetve a várható hozamokra koncentrál, hiszen az fogja véglegesíteni a magyar alapanyagárakat az előttünk levő szezonra. A hazai takarmánygyártók többsége még a tavalyi készletek utolsó tételeinek feldolgozásával gyárt, amelyek drágábbak voltak, mint az aratás utáni új termés első tételei."

 

A hazai felvásárlási tarifák és az irányadó párizsi árutőzsde (Matif) gabonajegyzési árai között jelentősen nőtt a különbség, ami várhatóan a szezon hátralévő időszakában is fennmarad, a térségre jellemző nagy termésmennyiségek és megnövekedett logisztikai költségek miatt. Ha azonban a Matifon a búza árjegyzése tovább esik, akkor elképzelhető, hogy ez mérséklődhet – tette hozzá Horváth Péter.

Egyre nő az árbevétel

Az UBM Csoport árbevétele a 2021/2022-es üzleti évben közel 200 milliárd forintot tett ki, ami 46 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A cégcsoport adózott eredménye elérte a 3,2 milliárd forintot, ami 60 százalékos bővülést jelentett a bázisidőszakal összevetve. Az UBM Csoport árbevétele az idei, 2022/2023-as üzleti évben a tervek szerint eléri majd a 210-240 milliárd forintos szintet, ami 5-20 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi értékhez képest, míg ugyanezen időszakban az EBITDA értéke több, mint 25 százalékkal, 6,6-ról 9 milliárd forint fölé emelkedhet” - ismertette a cégcsoport terveit Horváth Péter.

„Bőrben kell eladni a gabonát”

Amiben igazán bízhatnak, az azonban nem az alapanyagok ára. Horváth Péter úgy látja, az állattartás gócpontja és a termelés a nyugat-európai piacok irányából Közép-Kelet-Európa felé tolódik.„A nyugat-európai országok, mint nagy tradicionális sertés- és baromfitenyésztők, az állattartási kapacitásaikat folyamatosan csökkentik, így a takarmánygyártás volumene is egyre csökken ezekben az országokban.”

 

Németországban évente tíz százalékkal zsugorodik a takarmánygyártás, miközben az iparági előrejelzések szerint a baromfi- és sertéshús-fogyasztás összesen 10 százalék körüli mértékben növekszik majd globálisan a következő években. Mindezek miatt egyre több takarmánygyár épül Romániában, Szerbiában és Magyarországon.

A kelet-közép-európai régió országai azonban a jelenlegi takarmánykeverő technológiák terén 10-20 éves lemaradásban vannak a fejlett piacokhoz képest, ezért az UBM szeretné a legfejlettebb technológiát elterjeszteni - emelte ki Horváth Péter, ezért évi több mint 300 millió forintot költenek a kutatás-fejlesztésre.

Az UBM Csoport ugyanakkor belépett az állattenyésztésbe is: idén 24,9 százalékos tulajdonrészt szereztek a Moldován András által alapított Mangal Ilona Sertéshizlalda Kft.-ben. Az a céljuk, hogy megépítsék Európa legmodernebb és legfenntarthatóbban működő sertéstelepét.

 

A költségek növekedése azonban itt is közbeszólhat: nemcsak a takarmányé vagy az energiáé, de az állatoké is. "A malacok ára irreális magasságba emelkedett, vélhetőan amiatt, hogy a nyugat-európai kocalétszám közel 20 százalékkal nőtt" - magyarázta Horváth Péter. A takarmány- és energiaköltségek 2023 őszére normalizálódtak, miközben a malacok és a hízók ára magasan maradt.

Idén nyáron az UBM az olaszországi leányvállalatát is megalapította, egy újabb jelentős lépést téve stratégiai célkitűzése felé, amely szerint 2025-re a Fekete-tengertől egészen Olaszországig lefedi majd a piacokat a takarmányexport és a takarmányalapanyag-kereskedelem tekintetében.