A jegybank Monetáris Tanácsa 12,25 százalékra csökkentette a 13 százalékos alapkamatot október 24-ei ülésén. A tanács a kamatfolyosó alsó és felső szélét ugyanígy 0,75 százalékponttal tolta lejjebb.

2020 júliusa óta nem fordult elő, hogy a jegybank csökkentette volna az alapkamatot – akkor mérsékelte a ma már mesébe illően hangzó, 0,6 százalékos szintre, ahol tartotta 2021 júniusáig, amikor elkezdődött a kamatemelési ciklus, aminek a vége 13 százalék lett 2022 szeptemberében, majd egy kamatemelés utáni kamatemeléssel 18 százalék.

A kamatdöntés mértéke meglepő volt – bármilyen döntés meglepő lett volna, ugyanis tavasz óta először nem volt előzetesen világos, mi várható a Monetáris Tanácstól, nulla és egy százalékpont vágás között minden benne volt a pakliban, bár az elemzők többsége valamiféle közbülső értékre számított. Ami be is jött.

A döntést azért is előzték meg komoly várakozások, mert ez volt az első, mióta a jegybank szeptember végén lezárta a tavaly októberben megnyitott „vészhelyzeti” időszakot.

Szeptemberig tartott a „veszélyhelyzet”

A jegybank májusban kezdte el a kamatcsökkentési ciklust, ekkor mérsékelték az irányadó kamat (akkor ez az egynapos betéti eszköz volt) rátáját 18-ról 17 százalékra. Már akkor világos volt, hogy a cél az egynapos betét kamatát hozzázárni az alapkamat 13 százalékos szintjéhez. Aztán az is egyértelművé vált, hogy a jegybank havi egy százalékpontos vágásokkal kíván haladni – így a havi egy százalékpontos vágások nem okoztak semmiféle meglepetést.

Szeptember végén aztán az egynapos betét kamata menetrend szerint az alapkamat 13 százalékos szintjére csökkent. A jegybank az egynapos betéti eszközt kivezette, ekkor újra az alapkamat vált az irányadó, effektív kamattá.

A folytonosság jegyében valami más vette át az egynapos betét szerepét: a bankok annyi pénzt tarthatnak a jegybanknál vezetett tartalékszámlájukon, amennyit akarnak (szabadon túltartalékolhatnak), a túltartalékolt összegre a jegybank az alapkamatot fizeti. Vagyis a tartalékszámlák látra szóló betéti számlákként működnek a bankok számára.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke

Fazekas István

A jegybank a kötelező tartalék rendszerét is átalakítja, de ezt majd csak január 1-től. Jelenleg a tartalék sávos, van egy 0 kamatozású része, egy kötelező, alapkamaton kamatozó, és egy választható része. Mostantól utóbbi is az alapkamaton kamatozik. A sávos rendszer januártól megszűnik, a kötelező tartalék szintje egységesen 10 százalék lesz.

Marad az inflációnál magasabb alapkamat

Már szeptember végén nyilvánvaló volt, hogy a következő lépés az alapkamat csökkentése: a ráta régiós összehasonlításban rendkívül magas, közel duplája a cseh és lengyel irányadó kamatoknak. Az alapkamat csökkentésének menetéről az MNB nem adott érdemben iránymutatást. Azon túl, hogy Monetáris Tanács óvatos, adatvezérelt megközelítést fog alkalmazni, vagyis hónapról hónapra döntenek, csökken-e egyáltalán az alapkamat, és ha igen, mennyivel. A jegybank fenntartja, hogy

az infláció letörése érdekében pozitív reálkamatra van szükség

(tehát az infláció mértékénél magasabb kamatra), illetve a kamatdöntésekkor különösen figyelnek majd a pénzpiaci stabilitásra, vagyis a forint árfolyamára.

És fontosak lesznek a kamatvárakozások, vagyis hogy a piacok, elemzők milyen kamatszintre számítanak. Jelenleg a konszenzus év végére 11 százalék környékére várja az alapkamat szintjét.

A gázai-izraeli háború újabb kockázat

Szeptemberben az infláció 12,2 százalékra mérséklődött, az októberi adat pedig várhatóan annál is jóval kedvezőbb lesz. Decemberre 7-8 százalékos éves infláció várható. Az infláció elleni küzdelem neheze 2024-ben jön, a 3 százalékos cél ugyanis még elég távol van a 7-8 százaléktól, és januártól már nem fog segíteni a bázishatás, mint 2023 során, amikor hónapról hónapra a 2022-ben már durván elszállt árakhoz kellett viszonyítani.

Felszálló füst Sderot városában a légitámadás után 2023. október 24-én

AFP / Aris Messinis

A jegybankot most, októberben, és várhatóan a továbbiakban is óvatosságra fogja sarkallni a gázai-izraeli háború, amely – újabb – globális bizonytalansági tényezőt jelent.

Mindenesetre az MNB eltökéltnek tűnik az infláció leszorításában, és úgy tűnik, ennek érdekében kész fájdalmat okozni a gazdaságnak a magas kamatok formájában. A jegybank – és személyesen Matolcsy György elnök – álláspontja szerint magas infláció mellett nincs fenntartható gazdasági növekedés sem.

Kérdés – még – mire készül a kormány. A Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (Matolcsy volt helyettese) által propagált politika ugyanis minél előbb és minél nagyobb fogyasztás- és gazdaságnövekedést akar látni. Aminek a magas kamatok útjában állnak. Nagy Márton azt is világossá tette, hogy relatíve magas inflációt is tolerálhatónak tart, konkrétan felvetette, hogy a jegybanknak fel kéne emelnie 3 százalékos inflációs célját.