Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az előzetes kommunikációnak és a piaci/elemzői várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa változatlanul 13 százalékon hagyta az alapkamat szintjét. Ugyanakkor a kamatfolyosóhoz hozzányúlt:
- Egynapos jegybanki betét (a kamatfolyosó alja): 12 százalék (0,5 százalékpont csökkentés),
- Egynapos jegybanki fedezett hitel (a kamatfolyosó teteje): 14 százalék (2,5 százalékpont csökkentés).
Az ülésen minden bizonnyal döntöttek a monetáris politika új szakaszba léptetéséről, a tavaly októberben, az árfolyamválság megakadályozása érdekében hozott intézkedések, bevezetett eszközök átalakításáról. Ezzel kapcsolatban az ülésről kiadott szöveges tájékoztatóban, illetve Virág Barnabás alelnök szóbeli tájékoztatásában lesznek információk délután 3-kor. A jegybank a csütörtökön megjelenő friss Inflációs jelentésének inflációra és gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzéseit is közzéteszi
Arról, hogy mi várható a jegybanki politika új fázisában itt írtunk részletesen:
Új korszak jön mostantól a jegybanknál: az egyik főellenség az infláció, a másik a kormány
Vége a jegybanki vészhelyzetnek, kivezetik az egy éve ideiglenesen működő, az árfolyamválság megakadályozása érdekében bevezetett eszközöket, megszűnik a kettős kamatrendszer. A következő hónapokban a 13 százalékos alapkamat csökkentése is terítékre kerül, de még sokáig maradnak a magas kamatok. Orbán Viktor az Országgyűlésben rombolta a jegybank hitelességét, minisztere, Nagy Márton pedig harcot hirdetett.
A jegybank májusban elkezdte az októberben bevezetett 18 százalékos irányadó ráta, az egynapos betét kamatát havi 1 százalékpontos lépésekben csökkenteni, e menetrend szerint az szeptember végén zár vissza az alapkamathoz. A jegybank – Virág Barnabás alelnök – már korábban előre jelezte, hogy amikor ez megtörténik, a monetáris politika normalizálása jegyében az eszköztár egyszerűsítésére is sor kerül.
A Közgazdász-vándorgyűlésen Virág erről még annyit árult el, hogy az átalakításnak két vezérelve lesz: a módosítás a monetáris politika irányultsága szempontjából semleges lesz, és megőrzi a folytonosságot. Ez azt jelenti, hogy az egynapos betéti eszköz helyét átveszi egy új eszköz, ami „betéti jellegű”, rövid futamidejű, „praktikusan egynapos”.
A nagy kérdés innentől, hogy a normalizálódott monetáris politika keretében mikor kezdődik az alapkamat csökkentése. A 13 százalékos alapkamat ugyanis még mindig rendkívül magas, közel duplája a cseh és a lengyel rátáknak. A jegybank eddigi kommunikációja szerint a kamatcsökkentések óvatosak és adatvezéreltek lesznek. Magyarán a jegybank sem most, sem később nem fogja deklarálni, hogy mondjuk havi 1 százalékpontos vágásokkal halad majd – a Monetáris Tanács hónapról hónapra dönt majd, legyen-e egyáltalán csökkentés, és ha igen, mekkora.
Az is biztos, hogy a jegybank pozitív reálkamat fenntartását tartja szükségesnek az infláció – amely továbbra is a „főellenség” – letöréséhez 2024-ben. Tehát az irányadó kamat magasabb lesz, mint az infláció.
