Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Megjelent a friss GDP-adat, és, mint bővebb cikkünkben kifejtettük, felemás lett. Igaz, hogy az előző negyedévhez képest végre javulást mért a Központi Statisztikai Hivatal, vagyis a technikai recesszió véget ért, ám a visszaesés így is nagyobb lett, mint amire az elemzők előzetesen számítottak, azt pedig szinte biztosra vehetjük, hogy éves átlagban nem fogunk a nulla fölé kerülni 2023-ban.
Maguk a nyers adatok: 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított szám szerint 0,3 százalékkal volt kisebb a magyar GDP az idei harmadik negyedévben, mint tavaly július és szeptember között, de négy egymást követő negyedév után már legalább az előző három hónaphoz viszonyítva nőtt a gazdaság teljesítménye, méghozzá 0,9 százalékkal.
Itt a friss GDP-adat: nagyobb lett a visszaesés, mint amire számíthattunk
Továbbra is kisebb a magyar GDP, mint egy évvel ezelőtt volt. Az előző negyedévhez képest végre javulást mért a KSH - ilyen már egy éve nem történt -, vagyis a technikai recessziónak vége, de azt szinte biztosra vehetjük, hogy éves átlagban nem fogunk a nulla fölé kerülni 2023-ban.
A friss adatokról az ING elemzője, Virovácz Péter megjegyzi, hogy az elmaradás – a nyers adatok alapján – 0,4 százalékos a 2022. év harmadik negyedévéhez viszonyítva. A KSH visszamenőleges revíziói hatására emellett az is elmondható, hogy a gazdaság már a második negyedévben sem zsugorodott, hívta fel a figyelmet Virovácz.
Ez azt jelenti, hogy így a GDP csupán három egymást követő negyedévben csökkent, utólag az idei második negyedévet sikerült stagnálásra kihozni.
Az éves bázisú visszaeséshez leginkább az ipar és a szolgáltatószektor járultak hozzá. Ebben a tekintetben tehát érdemi változás nem történt, a gazdaság teljesítményét elsősorban a belső kereslet fékezi. Azt a KSH is kiemelte, hogy a mezőgazdaság jó teljesítményt nyújtott - vagy legalábbis a tavalyi szörnyű év után normálisat.
Összességében tehát a meglehetősen szűkösen rendelkezésre álló információk ellenére visszaigazolódhatott Virovácznak a gazdaság szerkezetéről megfogalmazott elképzelése. Ez azt jelenti, hogy lényegében az exportra termelő ágazatok tudják húzni a magyar gazdaságot. Eközben a lakosság vásárlóerejének zsugorodása az infláció miatt, míg a beruházások a költségvetési helyzet és a magas kamatkörnyezet miatt fogják vissza a gazdasági teljesítményt.
A GDP volumene 2023 első kilenc hónapjában 1,2 százalékkal csökkent. Figyelembe véve, hogy az év hátralévő részében tovább javulhat a magyar gazdaság teljesítménye, a negyedik negyedév még javíthat a 2023-as összképen. Virovácz szerint ugyanakkor az már most borítékolható, hogy 2023 egy elveszett év lesz. A friss adat ellenére az ING továbbra sem módosít az idei évi növekedési kilátáson. Az év egészében 0,5 százalékos GDP-visszaeséssel számolnak.
Virovácz szerint, tekintettel arra, hogy a negyedik negyedévben is érdemi növekedésre számíthatunk, az áthúzódó (statisztikai) hatás 2024-ben pozitív lesz. Vagyis már a kedvező évzárás megalapozhatja a 2024. évi gazdasági növekedést. Emellett a fogyasztói bizalom fokozatos, ám lassú helyreállásával párhuzamosan a következő negyedévekben a fogyasztás is lassan kedvező fordulatot vehet. A csökkenő kamatkörnyezet mellett a hitelezési aktivitás is megkezdheti a helyreállást.
Mindezek azonban az ING szerint kevesek lesznek ahhoz, hogy a jövő év érdemi gazdasági növekedést hozzon. Az uniós forrásokhoz való hozzáférés – különösen a mostani kifeszített költségvetési helyzetben – kulcsfontosságú lesz. Az ING Bank azzal számol, hogy az idén megszületik a (részleges) megegyezés, és a források meginduló lehívása jövőre már lecsapódhat a gazdasági teljesítményben. Ebben az esetben 3-4 százalék körüli GDP-növekedéssel számolunk. Uniós források hiányában azonban kevés lesz a pozitív belső impulzus a magyar gazdaságban, és így már annak is örülhetnénk, ha 1-2 százalék körüli gazdasági növekedést látnánk.
Virováczhoz hasonlóan vélekedik a magyar gazdaság állapotáról és kilátásairól Nagy János, az Erste Bank elemzője. Nagy is kimondja: az aktivitás mélypontján a hivatalos adatok fényében túljutott a magyar gazdaság. Előretekintve: a továbbra is masszív bérkiáramlás - párosulva a normalizálódó inflációs környezettel - a fogyasztás beindulását eredményezheti az előttünk álló időszakban, vélekedik az elemző. A kamatkörnyezet fokozatos mérséklődése pedig a beruházási hajlandóság lassú visszaépülését vetíti előre. E tekintetben az Erste elemzője szerint is fontos szerep hárulna a még mindig bizonytalan sorsú uniós forrásokra. Mindemellett a meglehetősen visszafogott globális gazdaság hátráltatja a jelentős hazai kapacitásbővítések exportlehetőségeinek kiaknázását.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója azzal kommentálta a GDP-adatokat, hogy a vártnak megfelelően kijutott a hazai gazdaság a recesszióból, azonban igazi repülőrajtot még nem tudott venni. Az adat megegyezett a +0,9 százalékos prognózisukkal, és számottevően kedvezőbb az elemzői konszenzusnál, de a belső keresletet és a külső környezetet leíró magas frekvenciájú adatok továbbra is gyengélkedő gazdaságra utalnak.
A lakossági fogyasztás Kiss szerint várhatóan elérhette a mélypontot a második negyedévben, és fokozatos javulás várható a csökkenő infláció, és emiatt pozitívba forduló reálbérnövekedés nyomán. A stabil forintárfolyam mellett folytatódó monetáris lazítás úgy a háztartásoknál, mint a vállalatoknál erősítheti a pozitív gazdasági várakozásokat.
Az elemzői várakozások átlaga a gyenge előző negyedéves GDP adat óta enyhe recessziót vár az év egészére. Az Amundi alapforgatókönyve most -0,8 százalékot valószínűsít, és a jövő évi +2,1 százalékos várakozásuk egyelőre szintén alacsonyabb a konszenzusnál (bár, mint fentebb olvasható, az ING-énál optimistább). A külső környezet, különösen a német ipar kilátásai továbbra sem javulnak, és a beruházások szempontjából fontos EU-s források lehívása is egyre inkább kitolódik. A lassú kilábalás, a vártnál jobban csökkenő infláció és a stabil forint hármasa egyre inkább a vártnál nagyobb lazítás felé terelheti a jegybankot, azonban az Amundi várakozásai szerint ütemváltásra csak jövő év elején lehet komolyabb esély.
