A nyers adat szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított szám szerint 0,3 százalékkal volt kisebb a magyar GDP az idei harmadik negyedévben, mint tavaly július és szeptember között – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Fontos változás, hogy négy egymást követő negyedév után már legalább az előző három hónaphoz viszonyítva nőtt a gazdaság teljesítménye, méghozzá 0,9 százalékkal.

Ez gyengébb adat, mint amire előzetesen számítani lehetett. A Portfolio elemzői konszenzusa szerint az előző negyedévhez képest 1,1 százalékos növekedés volt várható, a tavaly ilyenkorihoz képest pedig 0,1 százalék visszaesés jött ki az elemzői előrejelzések átlagából, de a kicsivel nulla fölötti és a kicsivel nulla alatti között szóródtak a prognózisok.

És hacsak nem történik valami nagy meglepetés az év végén, arra valószínűleg ez sem lesz elég, hogy az egész éves teljesítményt pozitívba húzza fel: az első három negyedév GDP-je 1,2 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly január és szeptember között volt.

Az, hogy négy egymást követő negyedévben is essen a GDP, ahogy mostanáig történt, egészen példátlan volt, most először történt meg, amióta 1995-ben a mostani módszertan szerint kezdték mérni. Úgyhogy legalább a technikai recesszióból kijöttünk – azt nevezik így, amikor minimum két egymást követő negyedévben gyengébb az adat, mint az előző három hónapban –, de nagyjából ennyi a jó hír most.

Az éves szinten mért 0,3 százalékos visszaesés azt jelenti, hogy idén eddig mind a három negyedévben gyengébben teljesített a magyar gazdaság, mint 2022 azonos időszakában. De most legalább kisebb volt a visszaesés, mint január-márciusban vagy mint április-júniusban.

Hogy jött ki ez a szám?

Azt, hogy pontosan miként állt össze a GDP-mutató, a KSH két hét múlva teszi majd közzé, a mostani adatközlésből és a korábbi számokból viszont több részlet már látható.

 

Kiderült, mi okozta a hatalmas visszaesést a magyar iparban

Még úgy is sikerült hatalmasat esni, hogy a legnagyobb súlyú járműgyártásban növekedést mért a KSH. Az akkugyártás is bővült, sok területen azonban hatalmas a visszaesés.

Furán veszi ki magát, amikor a GDP-adat részletezését az időjárással kell indítani, de idén ez a helyzet: 2022-ben az aszály miatt tragikus éve volt a mezőgazdaságnak, idén viszont normálisabb volt az idő, úgyhogy ahhoz képest, ami tavaly volt, az agrárszektorban már egy átlagos év is óriási növekedést jelent. Épp 2022 harmadik negyedéve volt a mélypont, amihez a mostani számot viszonyítjuk, akkor éves szinten 39,2 százalékos visszaesés volt – innen nem nehéz nagyot nőni. A KSH egyelőre konkrét számok nélkül azt meg is írta, hogy a mezőgazdaság jó teljesítménye enyhítette a teljes GDP-adat csökkenését.

Az iparnak éves szinten újabb rossz hónapjai voltak: júliusban 2,6, augusztusban 5,3, szeptemberben pedig 7,3 százalékkal kisebb volt a termelés, mint 2022 azonos hónapjában, szóval csodát itt nem lehetett várni. Azonban április-júniushoz képest már némi növekedést mértek ebben a három hónapban, úgyhogy legalább negyedéves szinten már felfelé húzhatta ez a szektor a GDP-t.

Az ipart most a külföldi eladásra szánt termékek gyártása menti meg a totális összeomlástól: ha csak a Magyarországon eladott árukat néznénk, akkor 11, 17,6 és 16,4 százalékos visszaesés lett volna a most vizsgált három hónapban. A külkereskedelem egyébként is nagyon fontos szerepet vállal abban, hogy a gazdaságunk kijöjjön végre a gödörből: az exportunk ugyan júliusban és augusztusban picit visszaesett, de szeptemberben nagyon nagyot, 13 százalékot nőtt. A külkereskedelmi mérlegünk nagyot javult (júliustól szeptemberig majdnem 2,5 milliárd euróval több pénzért adtak el magyar termékeket külföldre, mint amennyit a külföldi áruk behozataláért fizettek), és ugyan ennek a változásnak a fontos oka a világpiaci energiaár zuhanása mellett a belföldi kereslet visszaesése, de a GDP-t ez is javítja.

A szolgáltató szektor volt az előző negyedév meglepetése, nagy kérdés volt, hogy most is így lesz-e ez.  Azt ugyanis hónapról hónapra látjuk, hogy amint tömegek élik fel a tartalékaikat, egyre kevésbé tudnak vásárolni a boltokban – a kiskereskedelmi forgalom ebben a három hónapban 7,6, 7,1, illetve 7,3 százalékkal esett vissza a tavalyihoz képest –, csakhogy a szolgáltatásokról nem kapunk ennyire gyakran számokat. Úgyhogy a legutóbbinál, három hónapja váratlanul jött a hír, hogy ezeknek a forgalma nemhogy még nem is esett vissza, hanem minimálisan még nőtt is. Úgy tűnik, ezen kezdtek később spórolni – persze nem csak bulizni vagy étterembe járnak az emberek, hanem azért is nőhetett a szolgáltatások forgalma, mert egyre többen mentek magán egészségügybe, és persze mert az internetre, telefonálásra ugyanúgy fizetnek az áremelések után is, mint eddig.

 

Túlélési stratégiák: így próbál menekülni a középosztály az infláció elől, ha bútort, telefont vagy autót vesz

Nem csak az élelmiszerboltokat érte utol a spórolás: a bútor- és műszakicikk-üzletek kasszáinál kevesebb pénzt hagynak ott az emberek, mint tavaly ilyenkor, az autók piacán pedig drámaian látszik, hogyan szakadt ketté a magyar társadalom az anyagi lehetőségek mentén.

A lendület azonban eddig tartott: a KSH azt írta, hogy az ipar mellett a szolgáltató szektor visszaesése okozta az éves GDP-csökkenést, főleg a kereskedelemben és a tudományos, műszaki, illetve adminisztratív tevékenységeknél lett visszaesés. Az egészségügy most is nagy növekedést mutatott fel, de nem tudta ellensúlyozni, hogy minden más szolgáltatás visszaesik.

És innen hogyan tovább?

A kormány sokáig azt hangoztatta, hogy akár 1,5 százalékos növekedés is összejöhet idén éves átlagban – ezt már akkor irreálisnak lehetett minősíteni, amikor először kimondták. Aztán lejjebb adtak a célkitűzésből, éves szinten 0 körüli, kicsit afölötti eredményt céloztak meg. A múlt héten viszont Nagy Márton már ezt is elengedte, azt mondta, hogy 0 és -1 százalék közötti lehet idén a GDP-változás.

Ez persze legalább azt jelenti, hogy jövőre lesz esély egy nagyobb növekedésre, így, hogy alacsonyabb a mostani szám, amihez majd akkor hasonlítjuk a 2024-eset. De ez nyilván sovány vigasz. A növekedést igazán az pörgetheti majd fel, amikor az emberek bátrabban kezdik el költeni a pénzüket – első körben ehhez nem árt, hogy legyen mit elkölteniük. A bolti forgalom zuhanása jól mutatja, hogy a tartalékok felélése mekkora bajokat okozott. Ezen érdemben majd az változtathat, ha az infláció még jobban lassul, és a bérek növekedése tartósan megelőzi az áremelkedést. Ez a folyamat már elkezdődött, de az elmúlt másfél év nem múlt el nyomtalanul, még el kell telnie időnek ahhoz, hogy újra merjünk fogyasztani.

Nyitóképünk illusztráció