Óriási és átfogó fejlesztés indulhat az Európai Unió energiahálózatában. Az EU még tavaly ősszel állapította meg, hogy a zöld átállás elősegítése és az energiabiztonság erősítése érdekében 2030-ig 584 milliárd eurót kell a hálózatra költeni, ebből mintegy 400 milliárdot közvetlenül az elosztóhálózatra, 170 milliárdot pedig a digitalizációra, a hálózat okosítására. Fontos feladat a hálózat hackerbiztossá tétele is.

A Reuters most betekintést nyert az Európai Bizottság még nem végleges javaslatába, mely szerint jövő héten közzéteszik a fejlesztések menetrendjének tervezetét. A vázlatdokumentum szerint az EU unió-szerte 68 energetikai projektet „közérdekű beruházássá" nyilvánít majd, ami gyorsabb engedélyeztetéseket és hamarabb folyósított forrásokat jelent. A projektek közül „egy tucat" energiatárolási beruházás lesz.

„A hálózatoknak alkalmazkodniuk kell egy decentralizáltabb, digitalizáltabb és rugalmasabb villamosenergia-rendszerhez, amelyben több millió tetőtéri napelem és helyi energiaközösségek osztoznak az erőforrásokon" – áll a tervezetben.

Brüsszel befektetőkkel, szabályozó szervekkel és hitelintézetekkel is tárgyal, hogy megkönnyítse a hálózati projektek számára a források és garanciák biztosítását, és új finanszírozási eszközök lehetőségét is vizsgálja az Európai Beruházási Bankkal.

Az elektromos hálózat Európában (is) elaggott, de nemcsak ez vele a probléma, hanem az is, hogy még a fosszilis energia korára szabták őket. A zöld átállással és például a házi napelemekkel megnövekedő betáplálási, az elektromos autók és hőszivattyúk elterjedésével pedig ugyancsak megugró vételezési igények jelentkeznek. Ez a mostani energiahálózatot túlterhelné, minden elfüstölne. Szükséges az interkonnektorok fejlesztése is a borítékolhatóan még inkább felfutó államközi áramkereskedelem kiszolgálására is.

A fennálló problémákról itt írtunk részletesen:

Két tűz közé szorult az európai energiahálózat, fejlesztések nélkül a fejünkre is omlik az egész

A zöldítési célok eléréséért tíz éven belül fel kell futtatni az elektromos autózást, a hőszivattyúk beépítését és a megújuló erőművek integrálását. A fogyasztási és az ellátási oldal borítékolható robbanása külön-külön is megoldhatatlan kihívások elé állítaná a kontinens villamos hálózatát, együtt meg pláne: nincs rá felkészülve, hiszen nem is erre tervezték.