Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Romlanak a középfokú és nem szakirányú felsőfokú végzettségű dolgozók munkavállalásának feltételei, nagy szolgáltató cégek és üzleti központok ábrándulhatnak ki az országból.
Riadalmat keltett a vendégmunkástörvény a nagyobb szolgáltató cégek – Shared Service Centerek, SSC –, és üzleti központok – Business Service Center, BSC – körében, mivel az jelentősen ronthatja a középfokú vagy nem szakirányú végzettséggel rendelkező, nem európai uniós állampolgárok munkavállalási lehetőségeit – írj a Portfolio.
A lap szerint miközben az összes munkavállaló 2 százaléka dolgozik ebben a szektorban, az érintett cégek adják a nemzetgazdaság árbevételélnek több mint 5, a hozzáadott értéknek pedig közel 6 százalékát, a dolgozók bére pedig a hazai átlagbér felett van.
A szektor középfokú vagy nem szakirányú felsőfokú végzettségű, de speciális tudású – például a jó nyelvtudással rendelkező, IT-support vagy -helpdesk pozíciókban dolgozók, robotkarok betanítását végző – munkavállalóit az új szabályozás összemossa a képesítés nélküli fizikai munkát végző vendégmunkásokkal, és nagyon előnytelen feltételeket állapít meg, például esélyük sem lesz megszerezni a magyar állampolgárságot – amit a korábbi szabályok lehetővé tettek –, ennélfogva nem fog tudni hosszabb távra tervezni, vagy családjával együtt letelepedni.
Mindez elijesztheti a potenciális új, sőt a meglévő beruházókat is, mert hosszú távon jelentős bürokratikus terhet is ró a cégekre a lap szerint.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?