Hadházy Ákos pert nyert, ki kell adni a 244 milliárdos zuglói gigaberuházás részleteit

Másodfokon nyert Hadházy Ákos a Bosnyák tér mögött épülő irodaház szerződésének nyilvánosságáért, a mellékletekért folytatott per pedig elsőfokon tart.

  • hvg.hu hvg.hu
Hadházy Ákos pert nyert, ki kell adni a 244 milliárdos zuglói gigaberuházás részleteit

Másodfokon kimondta a bíróság: nincs semmi, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelentene a Bosnyák tér mögé épülő irodaház szerződésében, így azt ki kell adni – közölte Hadházy Ákos. A képviselő azt írta, hogy a szerződés mellékleteinek megismeréséért külön perel a Transparency International Magyarország jogászainak segítségével, ebben az elsőfokú ítéletig jutottak még el, azt megnyerte.

Az egykori Csömöri úti sporttelep helyén az irodaház építése már javában zajlik, a projektcég, a Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő a korábban Tiborcz Istvánnal is üzletelő Balázs Attilához tartozik – mutattuk be korábban.

244 milliárd forintért veszi meg az állam a zuglói gigaberuházást Tiborcz István üzlettársától

Bár a projektet ellenző önkormányzatnak lett volna elővásárlási joga, az üzletről nem értesítették a XIV. kerület vezetését.

Arról áprilisban írtak alá egy szerződést, hogy a magyar állam 244 milliárd forintért megveszi a félkész irodaházat. Korábban az építkezés elkezdése sem volt egyszerű: a zuglói önkormányzat változtatási tilalommal akarta megakadályozni, hogy a kormány által kiemelt beruházássá minősített munka elindulhasson, ezt a Kúria döntése törölte el.

Hadházy már korábban is arról a feltételezéséről írt, és így tett most is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt költöztetné a zuglói irodaházba az állam. Hogy ez valóban így lenne-e, arról hivatalos információ még nincsen, mindenesetre egy júniusi kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta, az állam azért száll be a projektbe, mert állami szerveket szeretnének kiköltöztetni Zuglóba, ekkor példaként a NAV-ot és a Központi Ellátási Főigazgatóságot említette.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?