Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
2024. január 1-től kezdődően az újonnan megkötött szerződések esetében az önkéntes kamatplafon mértéke (a THM-re vonatkozólag) az új lakossági lakáscélú hitelszerződések esetében 7,3 százalékra, az új vállalati hitelek esetében pedig 9,9 százalékra csökken – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, miután hétfőn Nagy Márton a Bankszövetség képviselőivel tárgyalt.
A felek megállapodtak abban is, hogy a vállalatokra, kkv-kra vonatkozó kamatstop 2024. április 1-i kivezetésével párhuzamosan a banki önkéntes kamatplafon intézménye is megszűnik, azaz a jövőben a kamatokat a piaci verseny fogja meghatároz.
Emlékezetes, októberben állapodott meg először a kormány és a Bankszövetség az „önkéntes” kamatplafonról. Már akkor is azt írtuk, hogy ez a bankoknak ez most annyira nem jó, de nem is túl rossz, és ha 2025 közepe táján 5 százalékra mérséklődik a kamatszint, boldogok lesznek a 20 évre magasabb kamaton lefixált hitelekkel.
Az új kamatplafon olyan, mint a tűzijáték: szép, szép, de nincs sok haszna
Az ingatlanpiacot nem fogja beindítani, hogy az "önkéntes" kamatplafonnak köszönhetően 8-8,5 százalék környékére mérséklődtek a lakáshitel-THM-ek, de pici élénkülés jöhet. A bankoknak ez most annyira nem jó, de nem is túl rossz, és ha 2025 közepe táján 5 százalékra mérséklődik a kamatszint, boldogok lesznek a 20 évre fix 8 százalékon kihelyezett hitelekkel.
