„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
A nyugdíjrendszer finanszírozási gondjai demográfiai okokból 2039-2042 között válhatnak kezelhetetlenné – írja a Portfolio.hu-n megjelent elemzésében Farkas András nyugdíjszakértő. Ekkor ugyanis a Ratkó-unokák (a Gyes-generáció) 1974 és 1977 között született tagjai elérik a nyugdíjkorhatárt, és
4 év alatt 680 ezer fővel, vagyis évente 170 ezer emberrel nő a nyugdíjas társadalom létszáma.
A megelőző négy évjárat (az 1970-1973 között születettek) 2035-2038 között 553 ezer fővel, évente 138 ezer emberrel növelik a nyugdíjasok táborát, és ők is sokkal többen vannak, mint például a 2023-2026 között 65 évessé váló, 1958-1961 között született évjáratok 435 ezer tagja.
A kormány az EU részére megküldött konvergencia-programjában 2030-ra a nyugdíjkassza arányát a GDP-ben mindössze 8,4 százalékra prognosztizálja. Az addig közel kétszázezer fővel növekvő nyugdíjas lakosság és a vállalt 13. havi nyugdíj beépítése mellett
nem látszanak a nyugdíjfinanszírozás olyan biztos forrásai, amelyek elérhetővé tennék a GDP-arányos nyugdíjkiadás ilyen alacsony szinten tartását
– figyelmeztet a szakértő.
Arra nem lehet megalapozottan számítani, hogy a külföldön dolgozó és járulékot ott fizető aktív munkavállalók több százezres létszámban hazatérjenek, ráadásul a pozitív családpolitikai intézkedések ellenére továbbra sem várható születésszám-robbanás, így
a konvergencia-program nyugdíjkiadás csökkentési előrejelzése csak radikális nyugdíjkorlátozások mellett teljesülhetne.
