Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján ugyanannyi érv szól amellett, hogy a január végi kamatdöntő ülésen 75 bázisponttal vagy 100 bázisponttal csökkentsük a kamatokat – mondta a Portfolio.hu beszámolója szerint a bécsi Euromoney konferencián Virág Barnabás jegybanki alelnök.
A jegybank Monetáris Tanácsa hónapok óta 75 bázispontos kamatcsökkentésekkel halad, decemberben így 10,75 százalékra mérséklődött az alapkamat. A várakozás eddig az volt, hogy a jegybank 2024 elején is 75 bázispontos vágásokkal fog tovább haladni. Virág Barnabás megszólalásával függhet össze, hogy a forint euróval szembeni árfolyama a 379-es szintről 381 fölé gyengült.
A kamatcsökkentés gyorsítása előtt teret nyithat, hogy az infláció a vártnál nagyobb ütemben mérséklődött 2023 végén, a decemberi adat 5,5 százalék volt.
A gyorsítás felvetése nem előzmények nélküli, Virág Barnabás már a decemberi kamatcsökkentés után arról beszélt, hogy
a Monetáris Tanács két opciót tárgyalt, a 75 és a 100 bázispontos csökkentést,
végül a tagok egyhangúan az óvatosabb 75 bázispontos csökkentés mellett voksoltak. Ugyanekkor Virág Barnabás azt is mondta, hogy már a „közeljövőben” egyszámjegyű lehet az alapkamat – vagyis praktikusan akár már januárban. Ehhez a decemberinél nagyobb, 100 bázispontos vágás kellene abban a hónapban.
A bécsi konferencián az alelnök azt mondta, reális az a mostani piaci árazás, hogy
az alapkamat az év közepére 6-7 százalékra mérséklődhet.
Mivel az infláció várhatóan év közepére 4 százalék környékére lassul, ez még bőven pozitív reálkamatot jelentene – aminek fenntartása a jegybank szerint szükséges az infláció tartós és fenntartható leszorításához.
Egyébként az elemzők többsége szerint 2024 második felében az infláció ismét gyorsulni fog valamelyest. Maga a jegybank az inflációs cél (3 százalék) elérését 2025 elejére várja.
