Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Elérte a tízmilliárd forintot az összeg, amelyet a magyaroktól kiberbűnözők kicsaltak egy év alatt. Volt olyan időszaka az évnek, amikor hat esetből ötben annyira egyértelmű volt az ügyfél hibája, hogy a bank nem utalta vissza a pénzt.
Tízmilliárd forintot csaltak ki tavaly a kiberbűnözők a magyar károsultaktól az ESET adatai és becslése szerint, és ez az összeg évről évre nő.
A cég közleménye szerint a bűnözők tavaly főként nem létező csomagok vagy rendőrségi adategyeztetés miatt küldtek banki adatokat kérő SMS-eket, vagy az online piactéren árult holminkat szerették volna megvenni, amihez szintén bankkártyaadatokat kértek. A legkifinomultabb módszer a call centeres csalás volt, amikor a bűnözők banki ügyintézőnek adták ki magukat és azt ígérték, hogy „biztonságba helyezik" a számlán lévő pénzt.
A pénzintézeti adatok szerint három éve még a bankkártyacsalási károk többségét a hitelintézetek viselték, az ügyfelek kára 2019-ben még csak 8 százalék volt, ám 2023 első negyedévében már 83 százalék volt az olyan incidens, ahol egyértelműen az ügyfél hibázott, és emiatt a bank nem térítette meg a kárt.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
A rendkívül szerteágazó botránynak már legalább négy része van.