Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Tízmilliárd forintot csaltak ki tavaly a kiberbűnözők a magyar károsultaktól az ESET adatai és becslése szerint, és ez az összeg évről évre nő.
A cég közleménye szerint a bűnözők tavaly főként nem létező csomagok vagy rendőrségi adategyeztetés miatt küldtek banki adatokat kérő SMS-eket, vagy az online piactéren árult holminkat szerették volna megvenni, amihez szintén bankkártyaadatokat kértek. A legkifinomultabb módszer a call centeres csalás volt, amikor a bűnözők banki ügyintézőnek adták ki magukat és azt ígérték, hogy „biztonságba helyezik" a számlán lévő pénzt.
A pénzintézeti adatok szerint három éve még a bankkártyacsalási károk többségét a hitelintézetek viselték, az ügyfelek kára 2019-ben még csak 8 százalék volt, ám 2023 első negyedévében már 83 százalék volt az olyan incidens, ahol egyértelműen az ügyfél hibázott, és emiatt a bank nem térítette meg a kárt.
