Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi vitára bocsátja a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet módosítását – közölte a tárca.
Mint írták, a jogszabálymódosítás célja, hogy tiszta és egyértelmű helyzetet teremtve transzparensebbé tegye a befektetési alapok típusait. A tervezet értelmében a befektetési alapokra vonatkozó szabályozás úgy módosulhat, hogy a befektetési alapok az általuk tartott elsődleges eszközök alapján kerülnek kategorizálásra.
Az új tipizálási rendszer elsősorban közismert, már ma is használt típusokat rögzít, mint például kötvényalap, részvényalap, ingatlanalap, tőkevédett alap. Az új rendszer ennek megfelelően minden alaptípus esetén meghatározza, hogy a befektetési alap milyen eszközökkel rendelkezhet és azok mekkora részét tehetik ki a befektetési alap eszközértékének. Így a jövőben például a részvényalapok eszközértékének legalább 80 százalékát kell, hogy kitegyék a részvénykitettséget biztosító eszközök. Az alaptípusok közötti választás az alapkezelő döntése, ugyanakkor a választott befektetési alap típusának nevét a jövőben kötelező lesz feltüntetni az alap elnevezésében, ezzel segítve az átláthatóságot és a tudatos befektetési döntéseket – írták.
Hozzátették, a szabályozás ugyanakkor arra is lehetőséget biztosít, hogy az alapkategória mellett az alapkezelő az alap nevében egyéb alkategóriát (pl. földrajzi vagy szektorális megjelölést) is feltüntessen, saját választása szerint.
Az új rendelkezések a zártkörű alapokat és belépési korlátos nyilvános ingatlanalapokat nem érintik. A tervezet szerint a befektetési alapokra vonatkozó új szabályozás 2024. július 1-jén léphet hatályba, amely kellő felkészülési időt biztosít az alapok, az alapkezelők és az érintett hatóság számára is.
