
Az újabb magyar programozósuli bedőlése is mutatja, mekkorát romlottak az IT-piacon dolgozók kilátásai
Az Amazon, a Google, a Microsoft és más technológiai cégek az év elején ismét elbocsátási hullámot indítottak, annyira, hogy szabályos TikTok-trend lett abból, hogy a dolgozók lefilmezik és közzéteszik a kirúgásukat. A nehézségek a magyar programozóiskolákat is súlyosan érintik.
Nemcsak a munkavállalókat, de a informatikus képzéseket ajánló, eddig hazánkban is rendkívül népszerű bootcampeket is érinti az IT-piac tavaly év vége óta tartó zsugorodása, és a csökkenő kereslet. Hétfőn jelentette be a CodeBerry School, hogy nyolc év működés után márciusban végleg bezárnak. Noha a döntést alapvetően finanszírozási problémákkal indokolták, ami érthető a gazdasági környezet különösen hazánkban tapasztalt romlása után, azt az IT-szektor erős negatív kilengése is okozhatta.
Korábban arról is beszámoltunk, hogy a Green Fox Academy is lehúzta a rolót, szintén nyolc év működés után. Decemberben azt írták, a magas infláció és egyéb gazdasági nehézségek indokolták a bezárást. A Green Fox csődje után a Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában tanuló diákjaik azonban nem vesztették el az addig elvégzett szemesztereiket, ugyanis a Codecool programozóiskolánál befejezhetik folyamatban lévő tanulmányaikat, miután a konkurens cég az őket oktató mentorokat is átvette.
Azt, hogy a hazai informatikus munkavállalókat mennyiben érintették az elbocsátások, és miben térnek el az itteni IT-piaci tendenciák a tengeren túl és Nyugat-Európában tapasztaltaktól, korábbi cikkünkben vettük végig. A nyilatkozó szakértők szerint a korábbinál itthon is sokkal nehezebben kapnak állást az IT-szakemberek, márpedig a szektorról szóló hírekben nem ezt szoktuk meg. A fejlesztések magyarországi visszaesése a hazai IT-piacon is alapjaiban új helyzetet hozott, és ebben szerepet játszhat a kínai technológiával szembeni nyitottságunk is.
Mi történt az IT-szektorban, hogy alig lehet most álláshoz jutni?
A korábbinál sokkal nehezebben kapnak állást az IT-szakemberek, márpedig a szektorról szóló hírekben nem ezt szoktuk meg. A fejlesztések magyarországi visszaesése a hazai IT-piacon is új helyzetet hozott, és ebben szerepet játszhat a kínai technológiával szembeni nyitottságunk is.
A hazai programozó iskolák helyzetét is érthetőbbe teszi a technológiai iparágban történt leépítéseket katalogizáló Layoffs.fyi adatbázisa, amely szerint idén már közel 42 ezer embert küldtek el a világon 159 technológiai vállalattól és annak ellenére történt ez így, hogy tavaly is tömeges leépítések voltak. Mark Zuckerberg 2023-at a „hatékonyság évének” titulálta, majd cége, a Meta elbocsátotta alkalmazottainak egyharmadát. Az Amazon, a Google és a Microsoft is több tízezer dolgozójától vált meg.
A piacok jutalmazták ezeket a döntéseket, a részvényárfolyamok az egekbe szöktek. Közben pedig, úgy tűnik, az élet valóban nem állt meg, a legtöbb vállalat – köztük az X, korábbi nevén Twitter, amely 2022 vége óta munkavállalói közel 80 százalékát elbocsátotta – tovább működik.
A költségcsökkentés IT-piaci versenye láthatóan ismét beindult, de új módszerrel.
A tavalyi csoportos elbocsátások után a legnagyobb cégek – köztük az Amazon, a Google és a Microsoft – az elmúlt hetekben kisebb, célzott létszámcsökkentésekbe kezdtek. Eközben kevesebb projektre összpontosítanak, az erőforrásaikat pedig – például mesterséges intelligenciát alkalmazó – kulcsfontosságú termékeikre helyezik át.
Néhány technológiai startup – például az ellátásilánc-menedzsmenttel foglalkozó Flexport, az IT-cégeknek pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó Brex, vagy a nálunk személyszállításban utazó, máshol ételkiszállítással is foglalkozó Bolt – még nagyobb leépítéseket hajtott végre.
A cégvezetés utasítása szinte mindig ugyanaz: kevesebb munkavállalóból kell nagyobb teljesítményt kisajtolni. Az elbocsátások tétje viszont igen eltérő a különböző méretű vállalatoknál. A technológiai óriások és a jól működő közepes méretű vállalatok a gazdasági fellendülés és a nullához közelítő kamatlábak idején túlságosan sok embert vettek fel, majd a világjárvány alatt a duzzadó digitális kereslettel versenyt futva ismét több tízezer dolgozóval növelték a létszámot. Miután a lezárásokat feloldották, a technológiai termékek használata a világjárvány alatt tapasztalt csúcsokhoz képest visszaesett, a legtöbb technológiai vállalat vezetője pedig mára elismerte, hogy akkoriban túl nagyra növelték a létszámot. A legnagyobb vállalatok stratégiai leépítéseket hajtanak végre azokon a területeken, ahol kevesebb beruházást terveznek.
A kisebb vállalatok, startupok pedig, amelyek néhány évvel ezelőtt még könnyen tudtak tőkét bevonni, azért csökkentik a dolgozói létszámot, hogy egyáltalán talpon maradhassanak, ők pusztán a túléléshez próbálnak lendületet nyerni a létszámcsökkentéssel.
A Layoffs.fyi által összeállított adatok szerint 2023-ban több mint ezer technológiai vállalat 260 ezernél is több munkahelyet szüntetett meg. A nagy elbocsátásokkal párhuzamosan – és ez talán még jobban tükrözi a helyzetet – a nyitott pozíciók száma is drasztikusan csökkent, amit a trueup.io statisztikái is látványosan mutatnak. Ennek fényében pedig nem csoda az sem, hogy a programozó iskolákból frissen kikerült junior programozók sokkal nehezebben kapnak munkát, hiszen most tapasztaltabb kollégát is alkalmazhatnak helyettük. Mindezek pedig az ilyen iskolák nehézségeire is rámutatnak.

Az elbocsátási hullámok általában hirtelen és egyszerre történnek. Amikor több vállalat teszi ugyanazt, következmények nélkül mondhatja egy vállalat a befektetőknek: nem mi vagyunk az oka – ez az iparági tendencia.
Könnyen lehet azonban, hogy a nagyarányú elbocsátásokkal – ha a végkielégítéseket, az új munkaerő felvételének költségeit és a munkahelyi stresszt is fegyelembe vesszük – több kárt okoznak maguknak a cégek, mint amennyi hasznot húznak – legalábbis ezt állítja a Stamford Egyetem egy kutatása.
A Meta, amely a Facebook és az Instagram tulajdonosa, jól példázza az elbocsátások ívét.
Tavaly Zuckerberg leépítette a „menedzsereket menedzselő menedzsereket”, így nevezte azokat, akik a projektvezetők munkáját koordinálták, őket küldte el nagy számban a cég. Idén a vállalat célzottabb volt a leépítésekkel, különösen a „technikai programmenedzser” szerepkörök számát szűkítette. A műszaki projektmenedzser vagy TPM felügyeli a különböző projekteket egy részlegen belül, és felelős a teamek ütemtervének betartásáért – pontosan az a fajta középvezetői szerepkör, amelyet Zuckerberg meg akar szüntetni. A Meta ilyen irányú terveiről korábban a Business Insider számolt be.
Az Amazon ebben a hónapban több száz munkahelyet szüntetett meg streaming részlegénél, többek között a Prime Videónál, az MGM Studiosnál és a Twitchnél. A Google több ezer embert küldött el több területről, köztük a YouTube-tól, valamint a Pixel telefont, Fitbit órákat és Nest termosztátot gyártó hardverrészlegtől – tudta meg a The New York Times. A lap birtokába jutott belső feljegyzésben Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója utalt arra, hogy a leépítéseknek nem lesz egyhamar vége, és a vállalat további „szinteket fog eltávolítani, hogy egyszerűsítse a végrehajtást és növelje a sebességet egyes területeken”.

A videojátékipart is különösen súlyosan érintette ez a hónap: olyan vállalatok, mint a Unity Software, a Riot Games, az Eidos-Montréal, valamint az Activision Blizzard és Xbox az elmúlt hetekben szintén leépítéseket hajtottak végre.
Ezek a leépítések részben a játékstúdiók konszolidációjának az eredményei – mondta Joost van Dreunen, ágazati elemző a NYT-nak. Szerinte a tavalyi év számos kasszasikert hozó játékbemutatója után idén csak kisebb bemutatók várhatóak, és jóval kevesebb dolgozóra van szükség ezek kiadásához. A fogyasztók és a programozók is várják az új konzolokat, például a Nintendo Switch 2-t, ami annak érkezéséig a vásárlói kiadások és az új játékfejlesztések visszaeséséhez vezet.
A játékosok körében népszerű közösségi és csevegőalkalmazás, a Discord ebben a hónapban leépítette alkalmazottainak 17 százalékát, 170 dolgozót, miután 2020 óta ötszörösére növelte létszámát. „Több projektet vállaltunk, és kevésbé lettünk hatékonyak” – írta Jason Citron, a Discord vezérigazgatója az alkalmazottaknak küldött feljegyzésében.
Kevesen számítanak arra, hogy a leépítési hullám a közeljövőben lelassul. A technológiai iparágban dolgozók mostanában a ZIRP-vállalatokkal viccelődnek – ez a Zero Interest Rate Phenomenon rövidítése, és olyan induló vállalkozásokat jelöl, amelyek nem fejlődhettek volna, ha nem jutnak olcsó és szabadon áramló kockázati tőkéhez. Ezek a vállalatok most leépítik a munkavállalókat, és kevesebb termékre összpontosítanak. Mondjuk úgy, hogy eddig volt lehetőségük kipróbálni egy csomó dolgot, hogy megtalálják a működő üzleti modellt. Most azonban eljött a számvetés ideje.
De nemcsak ezekkel a cégekkel viccelődnek, hanem olykor maguknak is görbe tükröt állítanak az elbocsátásra váró munkavállalók. A tengerentúlon a nagy elbocsátási hullám közepette egy új divat is kialakult: lefilmezik kirúgásukat a munkavállalók, és közzéteszik TikTokon, „Nézd meg, hogyan veszítem el a munkámat!”-felkiáltással.
@jewishmillennial 2024…. #layoffs #techlayoffs ♬ original sound - jewishmillennial