Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Emlékszik még valaki arra, amikor kétezer forint alatt tudott egy kiló sajtot vásárolni? Februárban ezt az élményt kaphattuk vissza a hazai élelmiszerboltokban, ahol a legolcsóbb sajtokat újra a lélektani árszint alatt is forgalmazták. Ha hozzátesszük, hogy egy éve még ennek a dupláját kérték el egy kiló trappistáért, láthatjuk, milyen őrült mozgásokat produkáltak az élelmiszerárak Magyarországon az elmúlt két évben.
Az elmúlt két évben persze sok minden történt: pont két éve, 2022. február 24-én indult az ukrajnai háború, amelyhez egy időben a kormány is előszeretettel kötötte az árak elszállását, ugyanakkor ennek a hónapnak az elején vette kezdetét az élelmiszer-árstop is. Jól emlékezhetünk: az indok már akkor – a háború kitörése előtt – az volt, hogy emelkedésnek indultak az árak, a kormány egy három hónapra tervezett intézkedéssel ezt igyekezett visszafogni. Mi pedig most azt néztük meg, hogy az árstopos (egészen pontosan a 2021. október 15-én érvényes) árakhoz képest most milyenekkel találkozhatunk a boltokban:
A listában szereplő termékek között van olyan, amelyiknek az ára nőtt és olyan is, amelyiknek csökkent. Utóbbi kategóriába tartozik a tej is, amelyből épp az a sajt készül, amelyiknek a drágulása – a vajé mellett – igencsak emlékezetesre sikerült. Ám az is látszik, hogy ezek a hullámzások mára igencsak megszelidültek. Két év alatt, vagy ha egészen pontosak akarunk lenni, az árstop referenciára óta eltelt két és fél év alatt összességében nagyjából 10 százalékkal nőtt a hét árstopos alaptermék ára. Ekkora inflációt ilyen időtávban utólag nyilván egészen elfogadhatónak tartanánk, de ha az adatokat jobban megnézzük, az azért látszik, hogy a sertéshús továbbra is jóval drágább – apró vigasz így húsvét előtt, hogy a 2022-es, jelentős emelkedés után már nagyjából stagnál a sertés piaci ára, sőt, az utóbbi időben még valamennyire csökkenni is tudott.
A trappista átlagárát tekintve is csak az egyik szemünk nevethet: ugyan a legolcsóbb termékeket már kifoghatunk kétezer forintos kilónkénti áron, a nem saját márkás termékek esetében ennél sokkal vastagabban fog a kereskedők ceruzája, az átlagár valahol háromezer környékén mozgott februárban.
Ha azonban összességében nézzük új – a tavalyihoz képest épp a sajttal és tejföllel kiegészített – kosarunk értékét, azt láthatjuk, hogy az valamivel kisebb összeget mutat, mint az előző hónapban. A 19 alapvető termékből álló összeállítás akkor átlagosan 7186 forintból jött ki, most pedig 7147-ből, aminek a hátterében azért több tényező is állhat. Az egyik az alapanyagok már említett esése, a másik pedig az az Árfigyelő, amely, ha az átlagos árszintet nem is nyomta le, egyes termékek esetében azért láthatóan még jobban kiegyenlített árakat hozott az egyes láncoknál.
Azon pedig jó eséllyel senki nem lepődik meg, hogy a kosár értéke jócskán, több mint 15 százalékkal az egy évvel korábbi alatt van – a nagy kérdés az lesz, hogy ha újra növekedésnek indul végre a fogyasztás, és a kereskedők újra mernek árat emelni, hol stabilizálódik majd.
Január óta az alternatív (mentes vagy növényi alapú) élelmiszerekből is összeállítunk egy alternatív kosarat, itt pedig nemcsak azt nézzük meg, ezeknek a termékeknek az ára hogyan alakul, de azt is, ezeknek az ára mennyivel haladja meg a szokványos alapélelmiszerekét. Nos, itt nagy változást nem láttunk: amíg az előző hónapban ez a szorzószám 2,62 volt, most 2,61-szer annyit kell fizetni az alternatív termékekért. Ez jó, hiszen az alapélelmiszerek árának a visszaesése tapasztalható az alternatíváknál is, mégsem felhőtlen az öröm, hiszen még mindig jelentős különbségről van szó, a kenyerek esetében például 5,63-szorosról. Igaz, itt komoly összegekről beszélünk, például pusztán az, hogy egy láncnál hatezer forint helyett négyezer forint alatt kapható már a gluténmentes kenyér kilója, négyszáz forinttal nyomta le a kilónkénti átlagárat.
Ami a boltok rangsorát illeti, a négyszemélyes, négyfős ebéd bekerülési költsége most is az Auchannál volt a legalacsonyabb, a láncot a Lidl és a Penny követi. Az alternatív termékeknél az Auchant a Tesco követi, a Lidl harmadik lett a sorban.
| Mit főztünk ki? |
Egy négyfős családi ebéd hozzávalóinak árát gyűjtöttük össze a hat nagy élelmiszerláncnál (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar, Tesco). A mennyiségeknél fajlagos árat számoltunk, tehát bármekkora is volt a kiszerelés, általában a kilós egységárat néztük, kivéve a tojást, ahol tíz darabot számoltunk egységként, a száraztésztát, ahol a jellemző, félkilós zacskót, míg a vajnál és a sajtnál 10 dekás árat néztünk, kiszereléstől függetlenül. A termékeknél ugyanazokat a kategóriákat néztük, a száraztésztáknál például a négytojásos változatot, a tojásnál pedig legalább M-es méretet, a kiszereléseknél viszont azt kerestük, amelyiknek a fajlagos ára a legalacsonyabb. Ezekből számoltuk aztán ki egy ebéd árát, amely egy zöldséglevesből, egy sertéspörköltből, rántott csirkemellfiléből és almás pitéből áll. (A listában szereplő egyes termékek több fogáshoz is felhasználhatók, az egyszerűség kedvéért ezeket egy helyen jelöltük csak.) A sorozat korábbi cikkeit itt olvashatja el. |
Borítóképünk illusztráció! Fotó: MTI / Oláh Tibor
